Áramszüneteket okozhat az európai vízhiány – Magyarország is súlyosan érintett?

Egyre nagyobb kihívást jelent az európai erőművek számára hűtési igényeik kielégítése az egyre forróbb és szárazabb nyarakon mind gyakrabban jelentkező alacsony vízállások, illetve vízhiány miatt. Egy új tanulmány szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével és a megszokott csapadékmintázatok módosulásával a jövőben egyre sűrűbben jelenthet gondot az erőművek hűtése, amely helyzetet csak az áramfogyasztás korlátozásával lehet kezelni. A jelenség elsősorban a mediterrán térségben, illetve azon országokban okozhat problémát, amelyek energiaellátásában az atomerőművek domináns szereppel bírnak – vagyis Magyarországon is.

A víznek kiemelkedően fontos szerepe van a fosszilis és nukleáris energiahordozókat égető hőerőművek hűtésében. Az erőművek óriási mennyiségű vizet használnak el hűtési célra, az Európában természetes forrásból kivont teljes víztömeg több mint fele e célra hasznosul Paul Behrens, a Leideni Egyetem professzora szerint.

Legutóbb, 2015. augusztus 10-én Lengyelország került meleg helyzetbe, amikor is 1600 nagyfogyasztó számára volt kénytelen korlátozni a villamosenergia-ellátást. A problémát nem a szén vagy földgáz hiánya okozta – amelyek az ország villamosenergia-termelésének legjelentősebb forrásai – , sokkal inkább a vízé. Korábban, a 2003-2006-os, rendkívül forró és száraz nyarakon már számos európai erőmű volt kénytelen korlátozni az áramtermelést. És ez a jövőben egyre gyakrabban fordulhat elő, ironikus módon éppen az ember által a fosszilis energiahordozók eltüzelésével kiváltott klímaváltozás hatására. Paul Behrens, a Leideni Egyetem professzora által publikált tanulmány szerint ugyanis az áramkorlátozások száma várhatóan emelkedni fog Európában, ahogyan a globális felmelegedés hatására módosulnak a kontinensek természetes csapadékmintázatai.

Behrens és kollégái egy sor faktort elemezve jutottak erre a következtetésre. A csapadékmintázatok klímaváltozás hatására várható módosulásának tanulmányozása mellett így például vizsgálták az élettartamuk végét közelítő erőművek bezárását célzó európai nemzeti terveket is. Ezek ugyan nagyrészt megújuló energiaforrásokkal és földgázzal helyettesítenék a kieső, többnyire szenes és nukleáris kapacitásokat, a nap- és szélenergia alapú termelés nullaközeli vízigénye miatt pedig valószínűleg csökken majd az európai erőműpark vízszükséglete, de a kutatók azt találták, hogy a természetes vízforrások nyári apadása még e csökkenő vízigény mellett is korlátozásokhoz fog vezetni az áramszolgáltatásban.

A tanulmány szerint a probléma elsősorban a mediterrán térségben és Franciaországban jelentkezhet, illetve azon országokban, amelyeknek energiaellátásában a nukleáris energiának domináns szerepe van. Ebbe a körbe pedig kétségtelenül Magyarország is beletartozik, hiszen a hazai áramigény több mint harmadát a Duna vizével hűtött Paksi Atomerőműben termelt villamos energia fedezi. Ráadásul a kormányzati tervek ezt az arányt 50 százalékra emelnék a jövőben.

Az Európai Bizottság 2016-ban figyelmeztetett, hogy a tagállamoknak “mélyreható életmódbeli változásokra” kell felkészülniük, amennyiben az országok tartják magukat a Párizsi Klímaegyezmény keretében közösen vállalt célkitűzésekhez. Úgy tűnik, az életmódbeli változások körébe a rendszeres áramszüneteket is bele kell érteni, amelyek azonban akkor is bekövetkeznek, ha az adott ország nem tartja magát az egyezményben vállaltakhoz.

Forrás: portfolio.hu