Klímával fűteni?!

Egyre több fórumon, egyre szélesebb körben bukkan fel a klímával fűtés gondolata, és elégedett felhasználói tapasztalatokról is egyre többet hallani. Cikkünkben a klímával fűtés kérdését igyekszünk körbejárni.

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyúk olyan hűtőberendezések, amelyek egy folyékony állapotú közeg elpárologtatásával egy hőcserélőn keresztül hőt vonnak el egy forrásból, majd az elpárolgott közeget összesűrítve továbbítják egy másik hőcserélőbe, ahol a magas hőmérsékletű és nyomású közeg a hőjét leadva újra cseppfolyós állapotba tud kerülni. Ez a folyamat játszódik le a hűtőszekrényekben is, ott a beltérben elhelyezett hőcserélőben az elpárolgás az élelmiszert hűti, a „kültérben”, (a hűtőszekrény hátoldalán) lévő hőcserélő („rács”) pedig a környezetet (praktikusan: a konyhát) fűti.
Feltehetőleg sokan tudják, de azért nem árt megjegyezni: a hőszivattyúk elnevezésénél a szóösszetételben az első tag a hő forrását jelenti, a második pedig azt a közeget, amelynek a hűtő körfolyamat a hőt leadja. Ennek megfelelően a levegő- levegő hőszivattyú a kültéri környezeti levegőből vonja el az elpárolgáshoz szükséges hőt, majd a kondenzációhoz a beltérben elhelyezett egység a helység levegőjét használja. Ez a hőszivattyú tehát egy, a hétköznapi nyelvben csak „klímának” nevezett berendezést jelent, amely nyáron a folyamat megfordításával léghűtést végez.

A levegő-levegő rendszerű hőszivattyúkra több mint három éve igényelhető GEO tarifa. Viszont a GEO tarifa klímaberendezésekkel történő igénybevételéhez teljesülnie kell az alábbi feltételeknek:

  • Ha a berendezés névleges fűtőteljesítménye 2 és 6 kW között van, úgy a szezonális COP értéknek el kell érnie a 4,1-es értéket.
  • Ha a névleges fűtőteljesítmény 6 és 12 kW között van, úgy a szezonális COP értéknek el kell érnie a 3,8-es értéket.
  • 12 kW névleges fűtőteljesítmény felett elegendő dokumentálni, hogy egy EUROVENT norma által igazolt módon mért pillanatnyi mérési eredmény alapján a berendezésre vonatkozó COP érték a kültéri +2°C és beltéri 20°C léghőmérsékleten eléri a 3-mas értéket.
  • Illetve a berendezés(ek)et külön mért, vezérelt elosztó hálózatra állandó jelleggel rögzített módon, nem dugaszolhatóan kell csatlakoztatni.

Itt lényeges tisztázni az SCOP érték fogalmát. Az SCOP érték (bevezetésre 2013. január elsején került, felváltva a korábban csak a pillanatnyi mutatószámra vonatkozó COP értéket) a berendezés teljes fűtési idényre vonatkoztatott energetikai mutatója. Kiszámítása: a referencia fűtési hőigény és a kiszolgálásához a berendezés által elfogyasztott villamos energia hányadosa adja. Na, igen ám, de hogyan lehet ez egy egzakt mutatószám? Mitől lenne az SCOP érték ugyanannyi itthon, mint Svédországban vagy Portugáliában? Nos, erre az EU nagyvonalúan, egy huszáros vágással „besorolta” az Unió területét három „éghajlati mezőbe”.

Forrás/bővebben: vilanylap.hu