Jönnek a szupertárolók, ki fog itt fizetni az áramért?

Látványosan zuhan az ehhez szükséges akkumulátorok ára.

Hamarosan eljön az az id?, amikor nevetni fognak azon, ha az ingyenes szél- és napenergia használata helyett valaki fizet azért, hogy másvalaki termelje meg neki drágán és környezetszennyez?en az energiát – jósolja Dale Vince, a megújuló er?források termelésében utazó legsikeresebb brit befektet?.

Az Ecotricity nev? cég tulajdonosa szerint másfél évtizeden belül el lehetne érni, hogy Nagy-Britanniában a felhasznált energia háromnegyedét megújuló forrásokból teremtsék el?. „Az átalakítási program részeként 2020 után nem lehetne széntüzelés? er?m?vet építeni, 2025-re pedig kivezetnék a fosszilis energiahordozók használatát bátorító szubvenciókat. 2030-ban az energia fele származhatna a tengeri szélfarmokról, további 25 százalék pedig biomasszából, illetve a szárazföldi szélkerekekb?l” – állítja Vince.

A megújulók el?retörését az energiatermelési technológia fejl?dése mellett a tárolási kapacitások b?vülése teszi lehet?vé: ahogy n? ezek rugalmassága, úgy válik könnyebbé az energiaellátás biztonságának szavatolása. A megfelel? tárolási kapacitás ugyanis áthidalhatóvá teszi azokat az id?szakokat, amikor a felhasználtnál kevesebb energiát adnak a megújuló források.

A kapacitások pedig gyorsan n?nek. Öt év alatt harmadára zuhant a lítiumionos energiatárolók fajlagos ára, s a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) el?rejelzése szerint a folytatódó költségcsökkenésnek köszönhet?en 2030-ra a mostani 1-r?l 250 gigawattra emelkedik az ipari méret? akkumulátorokban elérhet? energia mennyisége. Az árcsökkenés – a Bloomberg New Energy Finance kutatóintézet el?rejelzése szerint – látványos ütem? marad. 2010-ben 1000 dollár körül volt az akkumulátorok egy kilowattórára vetített ára, mára 350 dollárra csökkent, s a következ? évtized közepére 100 dollár alá esik. „Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi közm?díjak mellett gazdaságilag is életképesek lesznek a házak tetején lév? napelemtáblákkal kombinált akkumulátoros tárolók” – állítja a tanulmány.

Lassabb lesz, de folyamatos marad az olyan, az energiát „elraktározó” víztározók kapacitásának növekedése is, amelyekbe a megújuló energiaforrások által megtermelt árammal szivattyúzzák fel a vizet. A tározók alá épített, csúcsid?szakokban bevethet? turbinák összteljesítménye 150-r?l 325 gigawattra ugrik.

Az el?relépéshez arra is szükség lenne – állítják az IRENA szakért?i –, hogy az épületek f?tését, illetve az áruszállítást is átállítsák az elektromos energiára. „Ha a megújuló energia felhasználását integrálják, ebben az egységes rendszerben az elektromos járm?vek akkumulátorai is a hálózat részévé válnak, s azok is tárolják az energiát” – hangsúlyozzák a szakért?k. Az okoshálózatok pedig jelent?s megtakarítást hoznának: az egyes elemek optimalizált felhasználásával hatékonyabbá válna az egész rendszer. Más kérdés, hogy a közm?cégek jó része – f?ként a szabályozás bizonytalansága, illetve az új technikai megoldások iránti bizalmatlanság miatt – egyel?re idegenkedik az akkumulátoros energiatárolástól.

Forrás: hvg.hu