Ingyenmilliókból nullázhatod le a villanyszámlád: pályáznod sem kell

Hosszabb távon akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat, ha napelemes rendszerrel házunkat, hiszen a megspórolt rezsitételek hoszabb távon refinanszírozzák a beruházás költségét. Cikkünk végén konkrét finanszírozási példákkal is találkozhatsz.

Nagyon úgy t?nik, hogy a kormány végre jelent?s szerepet szán a zöldenergiának Magyarország jöv?beli energiaellátását tervezve. Legalábbis erre utal, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezet? miniszter néhány hete Pakson tartott beszédében, illetve rá egy hétre, április 20-i sajtótájékoztatóján is azt hangoztatta, a kormány legfontosabb célja a hazai energiaellátás biztosítása kapcsán, hogy az ország ne szoruljon importra, és hogy Magyarország saját maga tudja el?állítani a szükséges áramot. Mint mondta, a kormány álláspontja az, hogy

a hazai villamos energia termelés 50 százalékban nukleáris energiából valósuljon meg, a másik 50 százalékot azonban zöld energiaforrásokból, els?sorban napenergiából kell biztosítani.

Ez mindenképpen meglep?nek t?n? fejlemény, és egy fajta fordulatot jelez a korábbiakhoz képest, gondoljunk csak a nem kifejezetten napenergia-barát lakossági kiser?m? szabályozásra, amelyt?l nem függetlenül Magyarország még Kelet-Európában is sereghajtónak számít a kiépített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve. A 2012-ben elfogadott, 2030-ig kitekint? Nemzeti Energiastratégia szerint pedig a hazai áramtermelést tekintve “a legreálisabbnak tartott és ezért megvalósítandó célként az atom-szén-zöld forgatókönyv jeleníti meg”.

50 százalék? Akár a 250% is menne!

Habár a lassan évtizedes kormányzati ellenszél fordulni látszik a megújuló energiaforrásokat illet?en, az 50 százalékos cél ezzel együtt sem t?nik nagy vállalásnak. Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében ugyanis meglep?en gazdag ország. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhet?, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese (elvi potenciál, lásd keretes írásunkat).

Az elvi potenciál gyakorlatilag sohasem érhet? el, csak iránymutató a lehet?ségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. A korlátot a gazdaságos, ésszer? és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehet?ségei jelentik.

Mivel megújulók tekintetében hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhet? a legtöbb energia (~1850PJ/év), így a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehet?ségek egyel?re aligha képezik fels? korlátját a felhasználásnak. Épületenergetikai megfontolásból éppen ezért miel?bb érdemes lenne egy “tet?potenciál” felmér? programot indítani a napenergiából nyerhet? megújuló energia termelésre alkalmas potenciális háztet? felületek nemzeti szint? összesítésére. Ennek segítségével ugyanis a jöv?ben legalább részlegesen megvalósítható lenne a városokban is az egyéni h?-, illetve villamosenergia-ellátás.

Nullázd le a villanyszámlád!

Ugyan energiatakarékosság, na meg a fenntarthatóság szempontjából a napkollektorok telepítése is reális alternatíva, mi a következ?kben kifejezetten a villamos energia termelésre alkalmas rendszerekkel, azaz a napelemekkel foglalkozunk. Nézzük is, hogyan m?ködik egy napelemes rendszer. Els?ként nem árt tisztázni, hogy alapvet?en két napelemes rendszer típust különböztetünk meg aszerint, hogy kapcsolódik-e a villamos hálózathoz, vagy nem:

  • Szigetüzem? rendszer: teljesen független és önálló áramellátó rendszer – akkumulátoros energia tárolással (5-6 évente cserére szorul); télen csak napelemmel nem biztosítható 100 százalékos áramellátás; hálózatra kapcsolt rendszer árának átlagosan kétszerese.
  • Hálózatra kapcsolt rendszer: a változó rendelkezésre állást a villamos hálózat segítségével kiegyensúlyozza; a nyári többlettermelést az áramszolgáltató köteles átvenni – az oda-vissza mér? órát a szolgáltató (a törvény által biztosított keretek között) biztosítja; éves elszámolást kérve az áramszolgáltatótól a nyári többletet télen visszavehetjük a hálózatból. Fontos hangsúlyozni, hogy nem biztosít teljes függetlenséget a szolgáltatótól (ad-vesz mér? és elszámolás, áramszünet esetén az inverter lekapcsol és a napalemes rendszer sem termel).

Ha be van kötve az áram, vagyis van villamos hálózat az ingatlanban, akkor a korszer?bb és gazdaságosabb megoldás mindenképp a hálózatra kapcsolt rendszer. Ezt az alapvetést egyébként a jelenlegi trendek is tükrözik, hiszen a mai rendszerek többsége ilyen.

Engedélyeztetés és szerelés

Egy családi ház esetében egyébként a leghosszabb id?t az engedélyeztetés veszi igénybe – ez a folyamat a megrendelést?l számított 1-1,5 hónap. Háztartási méret? kiser?m? közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen m?ködési engedéllyel rendelkez? elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a kiser?m? nem csatlakozik a közcélú hálózatra (szigetüzem? rendszer, vagyis csak saját hálózatra kapcsolt), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a kiser?m? létesítését elegend? csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek.

Saját hálózatra tehát villamosenergia-termel? berendezést, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus az elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem lehet csatlakoztatni!

A szerelési munkálatok azonban ennél már jóval flottabbul mennek. A rendszer telepítése egy nap alatt elkészül, komolyabb felfordulás nélkül – kicsit kell cserepet bontani, de más átalakításra nincs szükség. A szakemberek természetesen el?zetesen felmérik a tet? tájolását, de a tapasztalatok szerint szinte mindenhol találni olyan felületet (egy családi házas rendszer esetén körülbelül 25 négyzetméter, ami 15 napelem-táblából áll), amely tökéletesen biztosítja a feltételeket – legrosszabb esetben pedig az elemekb?l lehet el?tet?t is képezni a megfelel? tájolás érdekében.

Az engedélyeztetési eljárás ugyanakkor a szerelési munkálatok után is folytatódik. Fontos kiemelni, hogy egy háztartási kiser?m?vet addig szigorúan TILOS üzembe helyezni, ameddig a kétirányú (oda-vissza mér?: a fenti magyarázó rajz 4-5 pontja – a szerk.) mér?t nem szerelte fel a szolgáltató! Ellenkez? esetben a felhasználó szerz?désszegést követ el. A szakszer?tlen háztartási kiser?m? szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felel?sség ráadásul mindig az igénybejelent?t terheli.

Mennyi az annyi?

Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer – amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja – munkadíjjal és engedélyeztetéssel jelenleg 1,5-2 millió forint között mozog. S?t, a technológia fejl?désével folyamatosan esnek az árak.

Forrás: penzcentrum.hu