Ingyenmilliókból nullázhatod le a villanyszámlád: pályáznod sem kell

Hosszabb távon akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat, ha napelemes rendszerrel házunkat, hiszen a megspórolt rezsitételek hoszabb távon refinanszírozzák a beruházás költségét. Cikkünk végén konkrét finanszírozási példákkal is találkozhatsz.

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány végre jelentős szerepet szán a zöldenergiának Magyarország jövőbeli energiaellátását tervezve. Legalábbis erre utal, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hete Pakson tartott beszédében, illetve rá egy hétre, április 20-i sajtótájékoztatóján is azt hangoztatta, a kormány legfontosabb célja a hazai energiaellátás biztosítása kapcsán, hogy az ország ne szoruljon importra, és hogy Magyarország saját maga tudja előállítani a szükséges áramot. Mint mondta, a kormány álláspontja az, hogy

a hazai villamos energia termelés 50 százalékban nukleáris energiából valósuljon meg, a másik 50 százalékot azonban zöld energiaforrásokból, elsősorban napenergiából kell biztosítani.

Ez mindenképpen meglepőnek tűnő fejlemény, és egy fajta fordulatot jelez a korábbiakhoz képest, gondoljunk csak a nem kifejezetten napenergia-barát lakossági kiserőmű szabályozásra, amelytől nem függetlenül Magyarország még Kelet-Európában is sereghajtónak számít a kiépített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve. A 2012-ben elfogadott, 2030-ig kitekintő Nemzeti Energiastratégia szerint pedig a hazai áramtermelést tekintve “a legreálisabbnak tartott és ezért megvalósítandó célként az atom-szén-zöld forgatókönyv jeleníti meg”.

50 százalék? Akár a 250% is menne!

Habár a lassan évtizedes kormányzati ellenszél fordulni látszik a megújuló energiaforrásokat illetően, az 50 százalékos cél ezzel együtt sem tűnik nagy vállalásnak. Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében ugyanis meglepően gazdag ország. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhető, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese (elvi potenciál, lásd keretes írásunkat).

Az elvi potenciál gyakorlatilag sohasem érhető el, csak iránymutató a lehetőségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. A korlátot a gazdaságos, ésszerű és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehetőségei jelentik.

Mivel megújulók tekintetében hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb energia (~1850PJ/év), így a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehetőségek egyelőre aligha képezik felső korlátját a felhasználásnak. Épületenergetikai megfontolásból éppen ezért mielőbb érdemes lenne egy “tetőpotenciál” felmérő programot indítani a napenergiából nyerhető megújuló energia termelésre alkalmas potenciális háztető felületek nemzeti szintű összesítésére. Ennek segítségével ugyanis a jövőben legalább részlegesen megvalósítható lenne a városokban is az egyéni hő-, illetve villamosenergia-ellátás.

Nullázd le a villanyszámlád!

Ugyan energiatakarékosság, na meg a fenntarthatóság szempontjából a napkollektorok telepítése is reális alternatíva, mi a következőkben kifejezetten a villamos energia termelésre alkalmas rendszerekkel, azaz a napelemekkel foglalkozunk. Nézzük is, hogyan működik egy napelemes rendszer. Elsőként nem árt tisztázni, hogy alapvetően két napelemes rendszer típust különböztetünk meg aszerint, hogy kapcsolódik-e a villamos hálózathoz, vagy nem:

  • Szigetüzemű rendszer: teljesen független és önálló áramellátó rendszer – akkumulátoros energia tárolással (5-6 évente cserére szorul); télen csak napelemmel nem biztosítható 100 százalékos áramellátás; hálózatra kapcsolt rendszer árának átlagosan kétszerese.
  • Hálózatra kapcsolt rendszer: a változó rendelkezésre állást a villamos hálózat segítségével kiegyensúlyozza; a nyári többlettermelést az áramszolgáltató köteles átvenni – az oda-vissza mérő órát a szolgáltató (a törvény által biztosított keretek között) biztosítja; éves elszámolást kérve az áramszolgáltatótól a nyári többletet télen visszavehetjük a hálózatból. Fontos hangsúlyozni, hogy nem biztosít teljes függetlenséget a szolgáltatótól (ad-vesz mérő és elszámolás, áramszünet esetén az inverter lekapcsol és a napalemes rendszer sem termel).

Ha be van kötve az áram, vagyis van villamos hálózat az ingatlanban, akkor a korszerűbb és gazdaságosabb megoldás mindenképp a hálózatra kapcsolt rendszer. Ezt az alapvetést egyébként a jelenlegi trendek is tükrözik, hiszen a mai rendszerek többsége ilyen.

Engedélyeztetés és szerelés

Egy családi ház esetében egyébként a leghosszabb időt az engedélyeztetés veszi igénybe – ez a folyamat a megrendeléstől számított 1-1,5 hónap. Háztartási méretű kiserőmű közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen működési engedéllyel rendelkező elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a kiserőmű nem csatlakozik a közcélú hálózatra (szigetüzemű rendszer, vagyis csak saját hálózatra kapcsolt), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a kiserőmű létesítését elegendő csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek.

Saját hálózatra tehát villamosenergia-termelő berendezést, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus az elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem lehet csatlakoztatni!

A szerelési munkálatok azonban ennél már jóval flottabbul mennek. A rendszer telepítése egy nap alatt elkészül, komolyabb felfordulás nélkül – kicsit kell cserepet bontani, de más átalakításra nincs szükség. A szakemberek természetesen előzetesen felmérik a tető tájolását, de a tapasztalatok szerint szinte mindenhol találni olyan felületet (egy családi házas rendszer esetén körülbelül 25 négyzetméter, ami 15 napelem-táblából áll), amely tökéletesen biztosítja a feltételeket – legrosszabb esetben pedig az elemekből lehet előtetőt is képezni a megfelelő tájolás érdekében.

Az engedélyeztetési eljárás ugyanakkor a szerelési munkálatok után is folytatódik. Fontos kiemelni, hogy egy háztartási kiserőművet addig szigorúan TILOS üzembe helyezni, ameddig a kétirányú (oda-vissza mérő: a fenti magyarázó rajz 4-5 pontja – a szerk.) mérőt nem szerelte fel a szolgáltató! Ellenkező esetben a felhasználó szerződésszegést követ el. A szakszerűtlen háztartási kiserőmű szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felelősség ráadásul mindig az igénybejelentőt terheli.

Mennyi az annyi?

Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer – amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja – munkadíjjal és engedélyeztetéssel jelenleg 1,5-2 millió forint között mozog. Sőt, a technológia fejlődésével folyamatosan esnek az árak.

Forrás: penzcentrum.hu