Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /web/greentechnic/greentechnic.hu/index.php:3) in /web/greentechnic/greentechnic.hu/wp-includes/feed-rss2.php on line 8
Greentechnic Hungary Kft. – Napelem, napkollektor, hőszivattyú http://greentechnic.hu Sat, 07 Apr 2018 13:26:01 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=4.9.5 82,5 MWp napelem park beruházást jelentett be a PV Solarsys http://greentechnic.hu/balassagyarmat-szugy-825-mwp-napelempark-alapko-letetel/ Fri, 06 Apr 2018 11:42:05 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5863

Ünnepélyes keretek között lerakták Magyarország egyik legnagyobb napelemes erőművének alapkövét Szügy település határában. A már megkezdett beruházás első lépcsője 33 db 500 kW-os napelemes kiserőműből áll, melynek összteljesítménye 16,5 MWp, így Nógrád megye legnagyobb napelemparkja lesz. A 6,45 Mrd Ft értékű beruházás elsősége mindössze néhány hétig tart, mivel a napokban indul a második ütemben Bátonyterenye térségében immár 40 db összesen 20 MWp teljesítményű napelemes kiserőművel a Greentechnic Hungary Kft kivitelezésében.
Az öt helyszínen megépülő összesen 165 db napelemes kiserőmű, összteljesítménye 82,5 MWp. A 32 Mrd Ft értékű projektet a beruházó saját forrásból és kereskedelmi banki hitelből finanszírozza. Ez év végéig várhatóan mind a 165 napelemes erőmű átadásra kerül.
A beruházások tervezett megtérülési ideje 10 év, így hosszútávú és biztonságos befektetés nyújt a beruházók részére. Kiss Ernő a cég ügyvezetője szerint a napelemparkok építése és üzemeltetése során többszáz munkahelyet teremt a beruházás, évtizedekig biztosítja a térségben az iparűzési adó bevételeket és a megújuló alapon termelt villamos energia, jelentős villamosenergia importot is kivált, így nagy hasznot hajt hazánknak is.
Az ünnepélyes alapkő letételen beszédet mondott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője dr. Makai Martina – zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára, valamint Balla Mihály – Szügy Országgyűlési képviselője, Barna János Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Markó Antal – Szügy polgármestere, Medvácz Lajos – Balassagyarmat polgármestere, Kiss Ernő – Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke is.
A szügyi napelempark beruházás számokban:
A kivitelezés tervezett időtartama 3 hónap
• 330 db kamion áru,
• 66.000 db Amerisolar napelem,
• 297 db ABB 50 kW-os inverter.

]]>
Máris mi vagyunk a kormány naperőmű-forradalmának vesztesei http://greentechnic.hu/maris-mi-vagyunk-a-kormany-naperomu-forradalmanak-vesztesei/ Fri, 09 Mar 2018 11:38:29 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5846

A beruházók és az államtól bérelt földek kormányzati kegyeltjei fontosabbak a lakossági igényeknél. A napenergia-termelés hirtelen dömpingszerűre váltó támogatási politikájából legalábbis ez következik. Cserébe viszont sok baj forrása lesz.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közlése szerint 2017 decemberében 39 megawatt volt az a már termelő napelemes kiserőművi teljesítmény, amelynek engedélyét a hivatal alig egy éve a nagy engedélyezési boom idején adta ki. 2016 végén tömeges engedélykérelemhulláma takarta be a hivatalt annak köszönhetően, hogy az akkor érvényben lévő, akár 25 évre megítélhető zöldáram-támogatási rendszert (KÁT) 2017. január 1-től egy sokkal EU-konformabb, versenyeztetőbb szellemiségű támogatási struktúra (METÁR) váltotta fel, viszont a szabályozók nyitva hagyták a jelentkezési kiskaput.

A manapság már a szakmai fórumokon is naperőmű-építési aranylázkénthivatkozott jelenségről az engedélykérők számának alakulása világosan megmutatja:

csupán egyszeri alkalom látható mögötte.

A naperőmű létesítésére beadott engedélyek száma 2015-ben 65, 2016-ban 2500, 2017-ben pedig 264 volt. A bürokrácia ki is simította ez a buckát: a még a KÁT-rendszerbe benyújtott kérelmek feldolgozása és véleményezése (valamint a METÁR körül tisztázandó tételek) hónapokat vitt el „nullásan” 2017-ből, és még tavaly augusztusban is csak az volt biztos, hogy aki engedélyt kap, az az építésre és beüzemelésre több időt kaphat az eredetileg megszabottnál.

„Összesen eddig 45 napelemes erőmű kapott kiserőművi összevont engedélyt, összesen 256 MW teljesítménnyel” – közölte a MEKH. A hivatal honlapján közölt adatok közül az is kibányászható, hogy az idén még egyetlen METÁR-os naperőműves jogosultságot sem adtak ki, és az is, hogy a tavalyi 1 milliárd forintos támogatási keretből fennmaradt 426 millió forinttal együtt 2018-ban összesen 1,426 milliárd forint támogatást lehet kiosztani a jellemzően napelemfarmokon áramot termelőknek. Már ha lesznek annyian, hogy termeljenek ennyi támogatott megújuló áramot.

Nem borul a rendszer

Hungarian Investment Forum 2018 rendezvény pódiumbeszélgetését olyan szakemberekre bízták, akik tudnak, de mernek is energetikai témában a kormányzati kommunikációs kordonon kívül eső állításokat is megfogalmazni. Az, hogy Fekete Csaba (MVM), Kaderják Péter (REKK), Ifj. Chikán Attila (ALTEO) és Kiss Ernő (MNNSz) a pódiumon arra jutottak, hogy akár 2000 megawattnyi új naperőművi kapacitás sem borítja fel a jelenlegi magyarországi villamosenergia-rendszert, így több szempontból is meglepő következtetésekre ad lehetőséget. Arra például, hogy lám, üzleti alapon, néhány év alatt is kézzelfogható megoldás születhet az ország unos-untalan hivatkozott erőművi kapacitás problémájára (arra, hogy a MAVIR szerint 2030-ig 5000 MW új kapacitást kellene a hazai rendszerbe beépíteni). De arra is, hogy

a kormány évekig kamuzott azzal, hogy energetikai és/vagy gazdasági-pénzügyi értelemben nálunk nem süt a nap, nem fúj a szél.

A közel 3000 engedély sorsának bevégeztetésére várva azonban az is látszik, hogy a naperőmű-forradalom afféle magyaros úttá válik. Miközben a világban ma a szenzációszámba menő beruházások teljesítménye sokszor el sem éri a száz megawattos méretet – Lengyelországban 56 MWVietnamban pedig 48 MW megépítése a nagy hír, de még a beruházási élmenők közé sorolt Banglades is „csak” 800 MW-ról tett bejelentést –, aközben nálunk egyetlen, lényegében az origóból tett, hétmérföldes lépéssel akár 2000 MW-ig is eljutunk. Biztos, hogy ez problémamentesen kivitelezhető, ha még az egy év alatt a legnagyobb ugrást végrehajtó Törökország is „csak” 1,79 GW naperőművi termelőkapacitást tudott bekapcsolni tavaly? Náluk kilenc gigaprojektnek köszönhető ez az ugrás, nálunk pedig a legnagyobbat álmodó befektető, az állami MVM is csak 100 MW-ig tervez.

Az sem oldja fel ezt az antagonizmust, hogy a kiadott engedélytömeg mindegyikéből biztosan nem lesz végül napelemes kiserőmű, és hogy az építkezések pedig évekig is elhúzódhatnak. A járulékos költségek kérdésével azonban még adós az iparág, mert azt például nem tudni, hogy az országos rendszerirányítónak mekkora infrastrukturális pluszköltést generálnak majd a hirtelen, nagy tömegben a hálózatra zúduló naperőmű-termelési rezgések-rángások kiegyensúlyozása. Azt sem publikálták, hogy mekkora költséget terhel majd a fogyasztókra az, hogy az utolsó pillanatban a régi engedélyt kiváltók évtizedekig járulhatnak a kasszához a piaci árnál magasabb, kötelező átvételi ár átvételére. Az is csak sejthető, hogy milliárdokba kerül majd a korábban az állami felvásárlásnak ellenálló villamos elosztóhálózati cégek újabb csuklóztatása [lásd: a Villanyfarmer című keretes írást].

Villanyfarmer
Ahogyan az a hvg.hu-n korábban megjelent, tavaly decemberben Lázár János megint megtolta a naperőmű-építésre ösztönző szekeret. Április óta már elő-elővette azt az ötletet, hogy „az ország energiaellátási kiszolgáltatottságának csökkentése” érdekében Paks mellé elsősorban napenergia-termelést vizionált, de ehhez most – hogy-hogy nem – a földhasználókat és földtulajdonosokat is megtalálta, és őket kezdte a napelemrétek létrehozására kapacitálni. Beígérte a szükséges engedélyek megszerzésének kormányzati könnyítését, majd a beruházáshoz szükséges állami hitelek biztosítását is. Aztán két hete, a február 15-i Kormányinfón pedig még azt a törvénymódosítást is bejelentette, hogy a naperőművek hálózatra kapcsolását megsegítik úgy, hogy az ahhoz szükséges infrastruktúra kiépítését, illetve annak költségeit a hálózati elosztócégek nyakába varrják. Villanyfarmerek megjelenése várható – már az után, hogy az E.On és az Elmű-Émász hálózati cégei kénytelenek lesznek milliárdokat költeni rájuk.

Miért nem a lakosság az első?

A naperőművek építése előtt egyengetett úttal a kormány ismét nem a lakossági érdeket tartja szem előtt. Nem a kiskapuzó, az üzletet kiszimatoló cégek vagy azok hibája ez, akikre ezt szabták, hanem az energiapolitikáé. Azé a szemléleté, amelyben csak az erőművi méretű beruházásokban gondolkodva a haszonszerzési reflexek számítanak, a lakossági energiaprojektekre viszont a figyelemnek és pláne: ezeknek az összegeknek a töredékét sem biztosítják. Ma sem lehet azt másként értelmezni, ahogyan Lázár János hónapokon keresztül tagadta, hogy a 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az EU kifejezetten lakossági energiahatékonysági programokra adta, és emellett akkor is kitartott, amikor Brüsszelből, hivatalosan is helyretették. A két kormányzati ciklus végére a regnáló kormányzat a hűtőgépcsere, kazáncsere „cirkuszi mutatványa” mellett azt tudja az asztalra tenni, hogy legalább 6-800 milliárd forint összegű lakossági ösztönző projektet csatornázott be máshová. A naperőművek esetében is azt kell látni, hogy az engedélyesek közül bármennyi épül is meg végül, annak hasznából a lakosság sem komfort, sem ár, sem életminőség-javulás szempontjából nem részesül.

Mindezt akkor, amikor a világban beruházó már arra is akad, hogy 50 ezer családi ház tetejére installáljon naperőművet. És ez sem teljesen új keletű elgondolás, mert Németországban több mint egy évtizede ismert és népszerű az a szövetkezeti forma, melyben a lakó a háztetőt, a beruházó a napelemcellákat adja be a közös vállalkozásba, hogy aztán a megtermelt áramon osztozzanak. Ami nálunk van, azt pedig a Greenpeace diplomatikusan úgy fogalmazta meg, hogy „célt tévesztenek az állami tervek”. A lakossági napenergia-rendszerek terjedését a kormány gátolja a magas környezetvédelmi termékdíjjal és Európa legmagasabb forgalmi adójával, ráadásul a rendszer felett ott lebeg az ún. elosztói teljesítménydíj fenyegetése is. Ezeken a problémákon az olyan ösztönzők, mint a mezőgazdasági területekre építendő naperőművek támogatása is, egyáltalán nem segítenek. Lázár János hangzatos, 50 százalékos zöldenergiás céljának eléréséhez a lakossági piacra és a szélenergiára is szükség volna.

Forrás: hvg.hu

]]>
Az “all-black” napelem nem csak szép, de hatékony is http://greentechnic.hu/az-all-black-napelem-nem-csak-szep-de-hatekony-is/ Thu, 01 Feb 2018 13:15:57 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5800

Egyre többen használnak napelemeket világszerte, és szerencsére nem csupán a nagy farmok gyarapodtak, de az egyéni felhasználású napelemek is. Egy teljesen új koncepció azonban tovább növelheti a napelemek sikereit és a terjeszkedését.

Hol máshol, mint a napsütötte Kaliforniában, a Solaria nevezetű vállalat tervezett egy rendkívül jól kinéző, teljesen fekete napelemet. Az a trükkjük, hogy a gyártás során lecsökkentik a monokristályos szilikon napelem cellák közötti távolságot. Ez nem csupán azt eredményezi, hogy a teljes panel sokkal egységesebbnek, ezáltal elegánsabbnak és dizájnosabbnak hat, de értelem szerűen több cellát tudnak egy adott területen elhelyezni, ami azt eredményezi, hogy akár 19,4 százalékkal hatásosabbak ezek a panelek, mint a hagyományosak. Persze ez csupán a maximum, de még átlagosan is 15-17 százalékkal jobban teljesítenek.

De akkor miért nem csinálja így mindenki? Az egyszerű válasz az, hogy ehhez rendkívül precíziósan kell vágni a cellákat. A kicsit hosszabb válasz az, hogy a Solaria hosszas fejlesztés segítségével minimálisra csökkentette a cellák vágásakor és a modulok összeállításakor keletkező felesleges helyet. A cég szerint a cellákat “precíziósan vágják és forrasztás élkül szerelik össze, ami egy rendkívül megbízható összetételt garantál.” A PowerXT modul hosszas kutatómunka és fejlesztés eredménye, csökkentették az energiaveszteséget azzal, hogy bizonyos al-húrok között párhuzamos kapcsolást használnak. A cellák közti távolság minimalizálását követően már csak egy teljesen fekete háttér és egy fekete keret kellett, hogy meglegyen az “all-black” kinézet. A Solaria úgy ír róla, hogy ez az egyik leghatékonyabb panel, ami a lakosság által is elérhető.

A Solaria PowerXT: Residential sorozata maximum 320-350 wattot képes adni csúcsidőben. A cég azonban kiemelte, hogy a rendszer használata sokkal költséghatékonyabb, hiszen a sokkal hatékonyabb panelek több enerigát képesek előállítani négyzetméterenként, ezzel csökken a felszerelési költség, és a felszerelendő panelek mennyisége is.

Az árakról egyelőre nem tudni semmi biztosat, csak annyit hogy decemberben az Auburn Solar tulajdonosa azt nyilatkozta a PowerXT-vel kapcsolatban, hogy a “Solaria remekül néz ki, roppant hatékony, és jól van árazva, így remek választás lesz bárki számára.” Azt már csak mellékesen teszi hozzá az Inhabitat, hogy a Solaria panelekre 25 év garancia van.

A cég bejelentette, hogy sikeresen gyűjtöttek 23 millió dollárt, hogy bővíthessék a gyártást.

Forrás: tisztajovo.hu

]]>
Forradalmasítja az épületeinket a Lengyelországban tesztelt legújabb napelem http://greentechnic.hu/forradalmasitja-az-epuleteinket-a-lengyelorszagban-tesztelt-legujabb-napelem/ Fri, 19 Jan 2018 16:12:48 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5765

Irodaépületek számára biztosít félig áttetsző perovszkit napelemeket a Skanska kelet-közép-európai üzletága, új alapokra helyezve ezzel az energiafelhasználás szempontjából önellátó épületekhez kapcsolódó megközelítést. Az első tesztjellegű kivitelezések a tervek szerint 2018-ban indulnak Lengyelországban.

 Az épülethomlokzatokba is integrálható perovszkit technológiának köszönhetően az energiafelhasználás szempontjából független irodaépületek valósulhatnak meg. A cég 2018-ban elkezdi alkalmazni a tesztelemeket az ingatlanprojektjeire, ami egy jelentős mérföldkő a zéró energiájú és szénsemleges irodai beruházások felé vezető úton. A Skanska a Saule Technologies-zal kötött licenc megállapodásnak köszönhetően, kizárólagosan használhatja a vállalat napelemes megoldásait épületeinek homlokzatán és a zajvédő elemeken világszerte azokon a piacokon, ahol jelen van a vállalat. A perovszkit technológia által kedvezőbbé válnak a kivitelezési és energiaköltségek, továbbá alacsonyabb ökológiai lábnyomot eredményez.

A perovszkit olyan kristályos anyag, mellyel eredményesen helyettesíthetik a szilíciumot, a világ jelenlegi legnépszerűbb, napelemes alkalmazásokban használt félvezetőjét. A Saule Technologies 2014 óta fejleszti a tetszőleges formájú perovszkit napelem modulok előállítására alkalmas tintasugaras nyomtatási technológiát. Ez lehetővé teszi a rétegek által lefedett formák és területek egyéni követelményeknek megfelelő testreszabását. A modulok stabilitása és vízállósága ideálissá teszi őket az építőipar számára.

“A perovszkit napelemek új lehetőségeket kínálnak a napenergiát hasznosítani kívánó építészek és az építőipari cégek számára. Moduljaink könnyebbek, vékonyabbak és tervezhetőbbek, mint a népszerű szilícium napelemek. A modulok formája, színe és mérete is testre szabható a vevő igényeinek megfelelően, és az épület bármely szabad pontjára installálhatóak, nem csak a tetőre” – nyilatkozta Olga Malinkiewicz, a Saule Technologies társalapítója és technológiai vezetője.

A svéd székhelyű Skanska Csoport 2001-ben aláírta az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Global Compact nevű kezdeményezését. A perovszkit napelemek zéró energiájú épületekhez való használata a cég fenntartható építési stratégiájának legújabb fejlesztése. Az ingatlanfejlesztő eddig 216 ezer négyzetméternyi kereskedelmi célú ingatlant hozott létre Magyarországon, melyből 36 ezer négyzetméter kivitelezése jelenleg is zajlik. A legismertebb épületei az East-West Business Center, a West End Business Center, a Science Park, a Light Corner, a Népliget Center, a Green House és a Nordic Light valamint a legújabb épülete a Mill Park.

Forrás: portfolio.hu
]]>
Napelem, ablakcsere – Le ne maradj, fogy az ingyenhitel! http://greentechnic.hu/napelem-ablakcsere-le-ne-maradj-fogy-az-ingyenhitel/ Fri, 19 Jan 2018 16:10:10 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5762

Két hónap alatt duplájára, 9 milliárd forintra ugrott a 0%-os lakossági energiahatékonysági hitel országosan igényelt összege, így már a január eleji jelentős lazítások előtt is kezdett felpörögni az érdeklődés, azután pedig ez még inkább várható. Jelzálog bejegyzése nélkül ugyanis már akár 5 millió forintnyi hitelt is kérhetünk úgy, hogy az eddigi harmadát sem éri el a papírmunka, sőt a napelemre, szigetelésre és ablakcserére is felhasználható program finanszírozásában is nagy, a lakosságnak kedvező változás lépett hatályba. Kapkodni még nem kell az igénylések benyújtásával, hiszen bőven van még keret, de azért hosszú hónapokra sem érdemes félre tenni a már most kigondolt projektet.

Duplázódás két hónap alatt

Eddig közel 2000 ingatlanra vonatkozóan érkeztek hitelkérelmek az MFB Pontokhoz, az igényelt hitelösszeg pedig megközelíti a 9 milliárd forintot a 0%-os uniós energiahatékonysági hitelnél – derül ki a friss adatokból.

Ezek egyébként közel a dupláját jelentik a november 10-i állapotnak, amikor országosan még csak közel 1300 igénylő kért együttesen 4,53 milliárd forintot (és addig közel kilencszázan jártak sikerrel, akik 2,3 milliárd forintnyi forrást kaptak hitelként).

Két hónap alatt duplázódott tehát a családi és társasházakra egyaránt vonatkozó igénylések volumene és közel duplázódott az igénylések száma is, de az igazi felfutás valószínűleg csak most indul.

Ennek oka, hogy amint múlt héten részletesen megírtuk, január 8-tól nagy lazítások léptek hatályba a központi régióbeli, illetve azon kívüli térségre vonatkozó 105+10 milliárd forintos hitelprogram termékdokumentációjában.

A hitelkonstrukció paraméterei már eddig is vonzónak tűntek, hiszen 10 százalék saját forrás mellett lehetett kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió és a hitel alsó határa mindkét csoport esetén 500 ezer forint.

Ezek a legfontosabb változások

A konstrukció fenti paraméterei nem változtak, de az igénybe vételt megkönnyítő, gyorsító változások léptek hatályba, így végső soron a lassan felfutó programnál most ugrásszerű érdeklődés-növekedésre van kilátás.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az eddigi 2-ről 5 millió forintra ugrott az annak az igényelhető kölcsönösszegnek a felső határa, ameddig még nem kell biztosítékot felajánlani (praktikusan jelzálogot bejegyeztetni akár egy másik ingatlanra).

Fontos változás az is, hogy mostantól már lehetőség van a szállítói előleg igénybevételére a jóváhagyott kölcsönösszeg maximum 50 százalékának erejéig. Ez azt jelenti, hogy az elvégzett munkákért nem a projekt gazdája fizet egyelőre, hanem számla ellenében az uniós program keretéből az MFB Pontot üzemeltető hitelintézet és később majd a felhalmozódott hitelkeretet törleszti a projekt gazdája (ld. alább részletesen).

Az is lényeges ezzel párhuzamosan, hogy az eddigi 300 ezer forint helyett a kölcsönösszeg maximum 50 százalékáig, de legfeljebb 1,5 millió forintig nyújtható be és fogadható el készpénzfizetési számla a beruházás elszámolhatóságával kapcsolatban. A számlák kiállításánál egyébként figyelni kell arra is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja nem lehet több a teljes beruházási összeg 40 százalékánál.

Sokak igénylését megkönnyítheti az is, hogy már az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal (pl. ikerház) kapcsolatos igénylési feltételeket is módosították, illetve egyszerűbb lett a közüzemidíj-tartozás igazolása is.

Mi van, ha jelzálog bejegyzésre kerül sor?

A fentieken felül az is kedvező változás a lakosságnak, hogy az MFB már a beruházással érintett ingatlantól eltérő ingatlant is elfogad a kölcsön biztosítékaként és amint fentebb jeleztük, csak 5 millió forint feletti igényelt hitelnél kell jelzálogot bejegyeztetni.

Ebben az esetben már olyan ingatlan is lehet biztosíték, melynél a megelőző jelzálogjogi ranghelyeken Családi Otthonteremtési Kedvezményből, adó-visszatérítési támogatásból, illetve ezen támogatásokhoz kapcsolódó pénzintézeti kölcsönből és/vagy munkáltatói kölcsönből adódó jelzálogjog szerepel.

Hogy néz ki a finanszírozás és a pénz útja?

A fentebb már jelzett nagy könnyítést, a szállítói finanszírozást csak azután lehet igénybe venni, hogy az energiahatékonysági projekt elszámolható költségeinek legalább 10%-át kitevő saját erőt (önerő és kapott támogatások) már beletettük a projektbe. Ezt számlával igazolnunk is kell az adott MFB Pont felé, amelynek üzemeltető pénzintézete az aláírt hitelszerződés alapján megnyitja a hitelkeretet.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a projekt első 10%-át “saját zsebből” kell állni, sőt ennél jóval nagyobb részhez is kell a likvid tőke. A 10%-nyi önerő igazolása, azaz kifizetése után jön az a fázis, hogy a szállítóktól kapott, a projekt maximum 50%-áig terjedő, számlavolument bevisszük az MFB Pontba és a számunkra megnyitott hitelkeretből kifizetik a pénzt a szállítóknak.

A fenti mellett nyilván az általunk készpénzből kifizetett számlák mögé is kell a “saját zseb”, azaz a likvid tőke és a legfeljebb 1,5 millió forintnyi készpénzes számlával is “be kell ballagnunk” az MFB Pontba, hogy azt is kifizessék a számunkra megnyitott hitelkeretből.

Így használjuk tehát fel a hitelkeretünket, de kedvező, hogy ez a futamidő alatt végig kamat-, kezelési költség- és előtörlesztési díjmenetes és akár 20 évig is ráérünk törleszteni például abból a pénzből, amit az energiahatékonysági projekt miatt a csökkenő energiaszámláinkon megspórolunk.

Hogyan kezdjünk hozzá és hol lehet további információkat kapni?

Mielőtt valaki belevágna a projektje kidolgozásába és a hiteligénylés folyamatába, érdemes áttanulmányozni az MFB oldalának összefoglalóját itt, illetve konkrétan a két termékdokumentációt (a központi régióbelit itt, az azon kívüli térségre vonatkozót pedig itt), hogy lássuk: pontosan milyen célokra és milyen feltételekkel lehet igénybe venni a hitelt.

Érdemes egy előzetes online hitelbírálati kérdőívet is kitölteni az MFB oldalán itt, illetve itt azt is megkeresni, hogy hol van hozzánk a legközelebbi MFB Pont az országszerte immár 642 helyen hitelintézeti fiókokban felállított pont közül. Ezeken a helyeken további személyes tájékoztatás is kérhető és itt igényelhető a hitel is. Az is lényeges, hogy a módosítások nyomán a magánszemélyként hiteligénylők immár kevesebb időráfordítással tölthetik ki a kölcsönkérelmi nyomtatványt, a terjedelme ugyanis 49 oldalról 13 oldalra csökkent.

Forrás: portfolio.hu
]]>
MET, MVM, kínaiak – mindenki napelemparkot épít http://greentechnic.hu/met-mvm-kinaiak-mindenki-napelemparkot-epit/ Fri, 19 Jan 2018 11:41:32 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5759
Százhalombatta, Pécs, Paks, Ajka, Kaposvár. Csupa olyan város, ahol hatalmas napelemparkok épülnek. Többségük környezetében korábban hagyományos erőművek működtek, vagy működnek ma is. De mire fel ez a nagy nekibuzdulás? És miért alakult ki a hagyományos és a naperőművek között szimbiózis?

Százhalombattán 17,6 megawattos naperőművet épít az energiakereskedő MET-csoport Dunai Solar Park Kft. nevű cége. Amikor 2018 harmadik negyedévére elkészül majd ez a park, szinte biztosan ez lesz az ország legnagyobb naperőműve, mivel a jelenlegi rekorder, a Mátrai Erőmű melletti park 16 megawattos.

A százhalombattai napprojekt is egy hagyományos erőmű, a Dunamenti Erőmű mellé épül. Ennek az egymás mellett élésnek racionális okai vannak, és az említett projektek nem egyediek. A fentieken túl

  • Pécsen az MVM volt aktív, 2016-ban átadott már egy 38 ezer panelből álló, 10 megawattos naperőművet a pécsi hőerőmű tüskésréti zagyterében,
  • Pakson, az atomerőmű környezetében (az erdős, lakóövezeti beépítésre alkalmatlan védterületen) is fejleszt az MVM egy 20 megawattos parkot,
  • Veszprémben egy hazai specialista cég, a HNS-Sun Kft. fejlesztett egy méretes, bár a felsoroltakhoz képest azért kisebb erőművet,
  • Kaposváron pedig minden eddig felsorolthoz képest is óriási, összességében akár 100 megawattos napelempark készül. Igaz ez a kínai hátterű projekt annyiban kilóg a sorból, hogy a 400 hektáros terület közelében nincsen erőmű, vagy rekultivációs terület.
A naperőműpiacon tapasztalható aranylázról már többször írtunk, például itt és itt. Az iparág hazai felfutását az is jelzi, hogy nemrég kiderült, az Orbán-családhoz közeli török üzletember, Adnan Polat is hatalmas napenergia-beruházást tervez tavaly alapított cégével.

Egyre jobban megéri

Egy jól működő erőmű sikeréhez sok minden kell, de leginkább megfelelő földterület, olcsó finanszírozás, engedélyek, hálózati csatlakozási pont, építési fővállalkozó, napelempanelek, illetve, ha minden elkészült, akkor egy üzemeltető.

Forrás/bővebben: index.hu

]]>
Gigantikus állami pénzekre építik az új energiastratégiát http://greentechnic.hu/gigantikus-allami-penzekre-epitik-az-uj-energiastrategiat/ Tue, 02 Jan 2018 09:35:11 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5744

Skóciában nem csak az alkoholok árának tervezett nagymértékű emelése hozott felbolydulást az év utolsó heteiben. A skót kormány közzétette új energiastratégiáját, melyben az elképzelések ismertetésén túl, a megújuló energiaforrások használatának támogatása és az alacsony kibocsátással járó megoldások rovataiban, jókora összegek szerepelnek.

A megújuló energiaforrások kiaknázása, a háztartások energiahatékonyságának növelése, valamint a földgáz- és olajszektor megújulásának támogatása – ezek a skót kormány most bemutatott energiastratégiájának főbb célkitűzései.

A Longannet erőmű Skóciában – új energiastratégiát jelentett be a skót kormányFORRÁS: WIKIPEDIA.ORG, JOHN

A megújuló energiák hasznosítása a cél

A skót kormány 2030-ig jelentős mértékben szeretné megnövelni a megújuló források arányát az ország energiamixében. Azt szeretnék elérni, hogy a következő évtized végére,Skócia hő- és villamosenergia-felhasználása, valamint a közlekedés szektora, 50 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodjon.

A célok eléréséhez a kormány komoly pénzeket is rendelt. Stratégiájában közel 27 millió dollárnak megfelelő összeget (nagyjából 7100 milliárd forint) szán energetikai befektetésekre, melyek döntően a tiszta energiákra irányulnak. 80 millió dollár pedig arra jut, hogy olyan innovatív energetikai megoldások kidolgozását támogassák, melyek a jelenleginél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak.

Megvan hozzá a tudás és a tapasztalat

A skót kormány tagjai bizakodóan nyilatkoztak a stratégia bejelentésével kapcsolatban. Úgy vélik, Skócia az Északi-tengeren végzett szénhidrogén-kitermeléssel, megszerezte azt a szükséges tapasztalatot, ami az átfogó energetikai megújuláshoz szükséges.

Szerintük az országban a magas szintű, technológiai irányultságú oktatás és az innovatív startupok támogatása révén, a megfelelő tudástőke is rendelkezésre áll a 2030-ig tervezettek megvalósításához.

A kormány bejelentéseiről a WWF skóciai szervezetének egyik vezetője is elismerően nyilatkozott.

Skócia jelenleg Európa egyik vezető szélenergia-hasznosítója. Az összes európai offshore – azaz tengerre telepített – kapacitás 25 százaléka a skót vizeken található. A megújuló energiák hasznosítása és az emissziós célok elérésére irányuló erőfeszítések, jelenleg is több mint 58 ezer embernek adnak munkát a skót gazdaságban.

Forrás: origo.hu

]]>
Győztek a megújulók a szén felett Nagy-Britanniában http://greentechnic.hu/gyoztek-a-megujulok-a-szen-felett-nagy-britanniaban/ Tue, 02 Jan 2018 08:35:16 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5741

Megújuló energiaforrásokból háromszor több áramot állítottak elő az Egyesült Királyságban idén, mint amennyit a szénerőművek termeltek. 

A brit szélerőművek az év háromnegyedében több villamosenergiát termeltek, mint a szénerőművek, míg a napenergia az év több mint felében múlta felül a szén teljesítményét – derül ki a MyGridGB honlapján közzétett adatokból. Ezek szerint 2017-ben – a december 12-ig feldolgozott kimutatások alapján – a megújuló források 315 napon keresztül termeltek több áramot a széntüzelésű erőműveknél. Részletezve, a szélturbinák 263 napon, a napelemek 180 napon “ütötték ki” a szénerőműveket. Április és augusztus között mindössze 10 napon haladta meg a szénerőművek teljesítménye a naperőművekét. Összességében elmondható, hogy december 12-ig megújuló energiaforrásokból háromszor annyi villamosenergiát állítottak elő, mint szénből.

A BM Report és a Sheffield Egyetem által készített jelentés olyan évről számol be, amikor az energiaágazatban számos zöld rekord dőlt meg, idesorolva az első teljes napot, amikor szénerőmű nélkül működött az energiarendszer. A brit kormány elkötelezte magát a szénerőművek leállítása mellett, hogy folyamatosan csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást 2025-ig, összhangban az üvegházhatású gázok mérséklésére tett vállalásaival.

Miután a szén “megvolt”, a figyelem most a földgáz-felhasználás visszaszorítása felé fordul. Dr. Andrew Crossland a MyGridGB és a Durham Energia Intézet munkatársa elmondta: “A kormány a szénfelhasználás csökkentésére összpontosított, ami jelenleg nem éri el a 7 százalékot az áramtermelésben. Ugyanakkor, ha nem változik a gázfogyasztás, akkor Nagy-Britannia képtelen lesz teljesíteni a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére tett ígéretét, nem beszélve arról, hogy kiszolgáltatott marad a nemzetközi gázpiac ellátási és árváltozási kockázatainak.” Éppen ezért – figyelmeztetett Crossland -, mindenképpen frissíteni kell az alternatív energiák számára nyújtott állami támogatások rendszerét, hogy elkerülhetők legyenek az ellátási és ársokkok.

Emma Pinchbeck, a RenewableUK ügyvezető igazgatója pedig úgy fogalmazott: többet szeretnének látni a konzervatív kormánytól. 2018-ban a kormánynak mozdulnia kell a az energiát legolcsóbban előállító szélfarmok irányában, melyeket az Egyesült Királyság különböző részein kívánnak fejleszteni, s átfogó ágazati megállapodást szükséges kötni az üzemeltetőkkel. “Az új év lehet az első esztendeje a brit megújuló energiák aranykorának”

Forrás: nrgreport.com

]]>
Először arattak búzát, kaszáltak lóherét a németek a kísérleti napelemmezőn http://greentechnic.hu/eloszor-arattak-buzat-kaszaltak-loheret-a-nemetek-a-kiserleti-napelemmezon/ Fri, 01 Dec 2017 17:12:53 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5622

Fogyatkoznak, mert sorra cáfolatot nyernek a napenergia – és úgy általában a megújuló energiát hasznosító energiatermelők – terjedésével szemben felhozott korábbi gazdasági, technológiai, vagy akár környezetvédelmi érvek. Az a tézis azonban makacsul tartotta magát, hogy napelemeket csak mezőgazdaságilag értéktelen területekre érdemes telepíteni. Nos, ez is megdőlt.

Ki tudja pontosan, miért, de mostanáig úgy tartották a szakemberek, hogy a művelésbe bevont földterületet vagy energiatermelésre, vagy élelmiszer-termelésre lehet igénybe venni. A német napenergia-kutató központ, a Fraunhofer ISE által vezetett kísérleti projekt azonban bizonyította, hogy a két kihívás észszerűen kezelhető együttesen. Új fogalmat is forgalomba helyeztek: agrofotovoltaika (APV) – ez a neve annak a technológiai és (mező)gazdasági szimbiózisnak, amely a napelemek hasznosítása és termőföld termelékenyebbé tétele egyformán fontos cél.Az APV egyáltalán nem valami új ötlet, hiszen már jóval a napelemek globális térnyerése, illetve a német Energiewende előtt definiálták. Igaz, amikor 1981-ben Adolf Goetzberger professzor írása, a “Burgonya a kollektor alatt” a német Napenergia magazinban megjelent, nem vált széles körben ismertté. A felvázolt duális, illetve kombinált megoldás 36 éve még kivitelezhetetlennek tűnt, és nem is lett belőle sokáig semmi, de a termőföld és a villamosenergia-termelés kettős felhasználásának ötletével 2011-ben foglalkozni kezdő Fraunhofer ISE kutatói Goetzberger professzortól indultak.

Na de vissza a most zárult pilot év eredményeihez!

A projekt, melyet az elmúlt évben a kutatóközpont a Constance-tó partján lévő Demeter Heggelbach mezőgazdasági szövetkezetben kezdett el, látható módon abból állt, hogy kísérleti parcellákat alakítottak ki a meglévő, hagyományos termőterületek mellett. Ezeken a napelemes rendszereket nem a földön, hanem – akár egy pajta tetejét – a mezőgazdasági terület felett 5 méterre installálták (hogy kényelmesen elférjenek alatta a gépek is). A délnyugati tájolású modulokat azonban nem egyetlen nagy felületként, amolyan hagyományos napelemrétként installálták, hanem a sorok között teret hagyva, hogy az alant élő növények egységes napsugárzást kaphassanak.

Alatta maradt a termőföldön a vetés, öntözés, aratás megszokott műveletsora. A kutatók azt mérték, hogy a “tető alá telepített” növények hogyan viselkednek, és milyen termést hoznak a fedél nélkül maradt „szomszédaikhoz” képest.

Nos, az első betakarításokból eddig publikált eredmények a kutatókat is meglepték. A lóhere esetében például a hozam csak 5 százalékkal volt alacsonyabb a referenciaterülethez képest. A burgonya, a búza és a zeller terméshozam-vesztesége ennél magasabb, 18-19 százalék közötti lett, de a projektet vezető Stephan Schindele szerint a terméshozam veszteségeit bőven ellensúlyozza a mindeközben megtermelt villamos energia. A Fraunhofer ISE áltla telepített 194 kilowatt teljesítményű napelemes rendszer “termése” ugyanis összesen 62 lakás energiaigényének kiszolgálását volt képes felvállalni. Ráadásul a termőterület dupla hasznosítása összességében 60 százalékkal növelte a földhasználat hatékonyságát.

Noha többévnyi tesztelés szükséges a biztos következtetések levonásához, az már most nyilvánvaló, hogy az APV projekt a gazdálkodók számára új jövedelemforrások felé nyit kaput – már azon kívül, hogy a gazdaságok saját energiaszükségletének kielégítésébe is beszállhatnak – ami “helyben termelt” áramként biztos költségmegtakarítást eredményez. Andreas Bett, a Fraunhofer ISE igazgatója úgy látja, hogy az APV-potenciál a németországi napenergiabővítésnek nyit teljesen új teret. Azt is kiszámolták már, hogy a szántóföldek kettős felhasználása energetikai szempontból hatékonyabb, mintha a földben energianövényeket termesztenének – ami jelenleg az ország mezőgazdasági földterületének 18 százalékán lehetséges.

„Annak érdekében, hogy a koncepcióval piacra léphessünk, meg kell vizsgálnunk az APV további technológai-gazdasági alkalmazhatóságait, a megoldásainkat más régiókba is átruházhatóvá kell tenni, és nagyobb rendszereket is el kell tudni látnunk” – mondta a Cleantechnica.com-nak Stephan Schindele. Ez azt jelenti, hogy jövőre a kutatóközpont gyümölcsökkel, bogyókkal, komló-félékkel és szőlőkkel kombinált napenergiás kísérletekbe is kezd. Ugyanakkor a már lefolytatott kísérleti területeken különféle új technológiákkal (energiatárolóval, szerves napelemekkel ellátott speciális filmekkel és napelemes vízkezelő rendszerekkel stb.) fognak továbblépni.

Noha a német projekt látszólag semmiféle forradalmi tettet nem hajtott végre, azon mégiscsak érdemes elgondolkodni, hogy egy látszólag egyszerű koncepcióra épülő megoldás is drámai területhasznosítási puffert képezhet. És ez így sokkal logikusabb, és pláne: olcsóbb, mint az  a kínai projekt, ahol a kevés, és értékes termőterület védelmére hivatkozva telepítették a közeli tó vízfelületére a maguk napelemes erőművét.

Forrás: hvg.hu

]]>
Ezért drágább az áram Magyarországon, mint a szomszédban http://greentechnic.hu/ezert-dragabb-az-aram-magyarorszagon-mint-a-szomszedban/ Fri, 01 Dec 2017 17:10:33 +0000 http://greentechnic.hu/?p=5616

A hazai nagykereskedelmi áramárak nagyrészt az import jelentős aránya miatt magasabbak, mint a környező országokban – olvasható ki az Európai Bizottság energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentésének Magyarországra vonatkozó részéből. A dokumentum szerint a magyarországi lakóépületek energiahatékonysága jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a közlekedés széndioxid-kibocsátása több mint másfélszeresére nőtt 1990 óta, ezzel együtt az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás Magyarországon jelentősen alacsonyabb, mint az Unió egészében. Míg a kiskereskedelmi árak érdemi csökkenésével párhuzamosan a magyar fogyasztók elégedettségi indexe nagyot javult a 2010-2015-ös időszakban, 2005 és 2014 között viszont 13,9 százalékról 16,9 százalékra nőtt az energiaköltségek aránya a legszegényebb magyarországi háztartások kiadásai között – áll a felmérésben.

A jelentés szerint 2015-ben Magyarország energiamixe több tekintetben jelentősen eltért az EU28 átlagától. A magyar mixben a megújuló energiaforrások aránya 12,5 százalék (szemben a 13 százalékos EU28-átlaggal); a nukleáris energiaforrásé azonban magasabb (17,1%, szemben a 13,6%-os uniós átlaggal), ahogyan a földgáz is jóval nagyobb súlyt képvisel a magyar ellátásban mint az Unióban átlagosan (31,2%, szemben a 22%-os EU-átlaggal). Ezzel párhuzamosan az olaj és a szilárd – nem megújuló – tüzelőanyagok aránya az EU-ban általában jóval magasabb, mint Magyarországon (34,4%, illetve 16,2%, szemben a magyarországi 28,8, illetve 9,8%-kal).

Európai Bizottság

Összességében a magyar energiafogyasztást 53 százalékban importból fedeztük, ami nagyjából megfelel az 54%-os EU részaránynak is. Ez a szám azonban egyik évről a másikra is jelentősen módosulhat, 2014-ben például még 59,3% volt a magyar részarány. Ezért érdemes hosszabb időtartamot vizsgálni, a jelentés pedig a 2005 és 2015 közötti folyamatot elemzi.

Az időszak során Magyarország teljes importfüggősége az energiaellátásban 9,7 százalékponttal, 53,4%-ra mérséklődött, ímg az EU-ban az arányszám 1,9 százalékponttal 54%-ra emelkedett. A magyar földgázfüggőség 11,4, a szénfüggőség pedig 0,7 százalékponttal csökkent (69,7, illetve 99,3%-ra), míg a nyersolajfüggőség 10,2 százalékponttal 91,3%-ra gyengült. A magyar földgázellátás 95 százaléka orosz forrásból érkezett, de a nyersolaj esetében is 81,1 százalékos orosz súlyról lehet beszélni, míg a szén esetében az Egyesült Államok 48,2 százalékkal részesedik a magyar ellátásból.

A jelentés pozitív pontja például, hogy 2017-ben a magyar villamos energia rendszer nemzetközi piacokkal való összekötöttsége már 58 százalékos volt, míg 2014-ben még csak 29 százalék volt ugyanez. Az EU a 2020-as évre a 10 százalékos összekötöttségi szintet céloz meg.

A magas összekötöttségi szám azonban egyértelműen utal az áramimport jelentős szerepére, ami a jelentés szerint egyértelműen az egyik fő oka annak, hogy a hazai nagykereskedelmi villamos energia árak a régióban viszonylag magasnak számítanak.

Magyarország elsősorban Ausztria, Szlovákia és Ukrajna irányából importál áramot. A következő években pedig további villamos energia interkonnektorok épülhetnek ki Magyarország és szomszédai, elsősorban is Szlovákia felé – emlékeztetnek.

2013 és 2016 között a magyarországi nagykereskedelmi áramárak 16,3 százalékkal csökkentek, követve az EU általános trendjét. Ez 2016-ban megawattóránként 35,4 eurós nagykereskedelmi árat jelentett Magyarországon, miközben Ausztriában 29,2, Szlovákiában 31,5, Romániában 33,2, Szlovéniában pedig 36,6 eurós átlagos áramárak alakultak ki. A magas importarány és nagykereskedelmi árak tehát szintén amellett szólnak, hogy új erőművek épüljenek Magyarországon (a fogyasztás prognosztizált bővülése mellett), nem vizsgálva most az egyes energiaforrások és technológiák kínálta konkrét lehetőségeket.

Bár Magyarország a villamos energia rendszer összekötöttsége tekintetében jó helyzetben van EU-összevetésben, ugyanakkor fontos lenne, hogy a nyugat-európai, versenypiaci árazású villamos energia is Magyarországra juthasson annak érdekében, hogy csökkenhessen a magyar árak prémiuma a közép-európai piacokkal összevetve

– fogalmazott a jelentés.
A kiskereskedelmi – így a lakossági – árak tekintetében igencsak eltérő folyamatok voltak megfigyelhetők hazai és uniós szinten. Míg az EU28 átlagában kilowattóránként 1,5 százalékponttal 0,205 euróra emelkedett a lakossági tarifa 2013 és 2016 között, addig Magyarországon 15,2 százalékkal 0,113 euróra csökkent. Az időszak során az adók és illetékek aránya az EU28-ban 31,4 százalékról 36 százalékra bővült, miközben Magyarországon 23,2 százalékról 21,2 százalékra csökkent.

A fentiek függvényében nem meglepő, hogy az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által időszakonként kiadott felmérés szerint a magyar fogyasztók az EU28 átlagánál jóval elégedettebbek a kiskereskedelmi árampiacon kapott szolgáltatásokkal.

A piaci teljesítményt mutató indikátor (MPI) szerint 2010 és 2015 között ugyan az uniós fogyasztók elégedettsége is javult ( 72,6 százalékról 75,3 százalékra), azonban eközben Magyarországon 66,3 százalékról 83,8 százalékra nőtt. A földgáz kiskereskedelmi piacon hasonló tendencia figyelhető meg, itt 73,6 százalékról 78,1 százalékra emelkedett az elégedettség az EU28 átlagában, míg 64,5 százalékról 82 százalékra Magyarországon.

Az úgynevezett energiaszegénység azonban a rezsicsökkentés mellett is sokkal jellemzőbb Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

A kiskereskedelmi piacon alkalmazott hatósági ármeghatározás ellenére 2005 és 2014 között 13,9 százalékról 16,9 százalékra nőtt az energiaköltségek aránya a legszegényebb magyarországi háztartások kiadásai között.

 

Eközben az EU28-ban 7,1 százalékról 8,6 százalékra emelkedett ez a mutató. Ezzel együtt azok aránya, akik nem voltak képesek megfelelő hőmérsékletűre felfűteni lakásukat, 33,9 százalékról 24,7 százalékra mérséklődött 2005 és 2015 között itthon, míg az EU28-ban 21,1 százalékról 22,7 százalékra bővült.

Mindez nem csak arra utal, hogy a jövedelmek alacsonyak, de az ingatlanok uniós összevetésben magasnak számító fogyasztására – egyebek mellett az elavult fűtési rendszerekre, illetve az elégtelen szigetelésre is.

Ez tükröződik abban is, hogy Magyarország primerenergia intenzitása, vagyis az egységnyi GDP megtermeléséhez felhasznált energia mennyisége évente átlagosan 1,6 százalékkal mérséklődött 2000 és 2015 között, míg az EU28 átlagában évente 2 százalékkal csökkent. Bár a lakóépületek energiahatékonysága terén kedvező trend figyelhető meg Magyarországon, ugyanakkor továbbra is van még tér a javulásra – hangsúlyozza a jelentés, amely szerint

a jelenlegi és tervezett támogatások mellett nem lesz megvalósítható a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia.

Pedig eredetileg jelentős forrás állt rendelkezésre e célra az Európai Unió jóvoltából. Azonban, míg a 2015-ös stratégia 2020-ra 700 ezer háztartás felújítását irányozta elő, a jelenlegi – a kormány által menet közben módosított tervek szerint mindössze 25 ezer háztartás energetikai megújítása valósulhat meg az Európai Strukturális Befektetési Alap (ESIF) forrásából, amelynek zömét immár inkább 50 ezer középület modernizálására fordítaná a kormány a lakossági ingatlanállomány helyett, szemben az eredeti elképzelésekkel.

2018 elejére véglegesíteni kell a 2020 utáni terveket

Az EU jó ütemben halad afelé, hogy megvalósítsa az energiaunió projektjét, és ezzel párhuzamosan eredményeket érjen el a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás terén – szögezi le a Bizottság. Ezenkívül olyan kísérő intézkedések is bevezetésre kerülnek, amelyek célja annak elősegítése, hogy a tiszta energiákra való áttérés társadalmilag méltányos módon történjen. Most azonban elérkezett az ideje annak, hogy az egész társadalmat megszólítsuk, és arra kérjük a lakosságot, a városokat, a vidéki térségeket, a vállalatokat, a tudományos világot és a szociális partnereket, hogy azonosuljanak az energiaunió projektjének céljaival, vigyék előre ezt az ügyet, és vegyenek részt aktívan a jövőbeli megoldások kidolgozásában – fogalmaznak.

Az energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentés megerősíti, hogy az energetikai átállás csak akkor lehetséges, ha elvégzik az infrastruktúrán a jövő energiarendszere támasztotta szükségleteknek megfelelő fejlesztéseket. Noha számottevő előrelépések történtek, még mindig vannak szűk keresztmetszetek, főleg a villamosenergia-ellátás terén. E probléma ellensúlyozására a Bizottság célul tűzte ki, hogy 2030-ra a villamosenergia-hálózatok összekapcsolási arányának el kell érnie a 15%-ot, és elfogadta a közös érdekű projektek harmadik listáját.

Az energiaunió teljes körű végrehajtásához elkötelezettségre, valamint a Bizottság, a tagállamok és a társadalom egészének szoros együttműködésére van szükség – hangsúlyozzák; ezért a tagállamoknak 2018 elejére véglegesíteniük kell a 2020-at követő időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervjavaslataikat. A tervezeteket már csak azért is be kell nyújtani 2018 elejéig, hogy az Unió vezető szerepet játszhasson globális szinten – fűzik hozzá.

Forrás: portfolio.hu
]]>