Ezért drágább az áram Magyarországon, mint a szomszédban

A hazai nagykereskedelmi áramárak nagyrészt az import jelentős aránya miatt magasabbak, mint a környező országokban – olvasható ki az Európai Bizottság energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentésének Magyarországra vonatkozó részéből. A dokumentum szerint a magyarországi lakóépületek energiahatékonysága jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a közlekedés széndioxid-kibocsátása több mint másfélszeresére nőtt 1990 óta, ezzel együtt az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás Magyarországon jelentősen alacsonyabb, mint az Unió egészében. Míg a kiskereskedelmi árak érdemi csökkenésével párhuzamosan a magyar fogyasztók elégedettségi indexe nagyot javult a 2010-2015-ös időszakban, 2005 és 2014 között viszont 13,9 százalékról 16,9 százalékra nőtt az energiaköltségek aránya a legszegényebb magyarországi háztartások kiadásai között – áll a felmérésben.

A jelentés szerint 2015-ben Magyarország energiamixe több tekintetben jelentősen eltért az EU28 átlagától. A magyar mixben a megújuló energiaforrások aránya 12,5 százalék (szemben a 13 százalékos EU28-átlaggal); a nukleáris energiaforrásé azonban magasabb (17,1%, szemben a 13,6%-os uniós átlaggal), ahogyan a földgáz is jóval nagyobb súlyt képvisel a magyar ellátásban mint az Unióban átlagosan (31,2%, szemben a 22%-os EU-átlaggal). Ezzel párhuzamosan az olaj és a szilárd – nem megújuló – tüzelőanyagok aránya az EU-ban általában jóval magasabb, mint Magyarországon (34,4%, illetve 16,2%, szemben a magyarországi 28,8, illetve 9,8%-kal).

Európai Bizottság

Összességében a magyar energiafogyasztást 53 százalékban importból fedeztük, ami nagyjából megfelel az 54%-os EU részaránynak is. Ez a szám azonban egyik évről a másikra is jelentősen módosulhat, 2014-ben például még 59,3% volt a magyar részarány. Ezért érdemes hosszabb időtartamot vizsgálni, a jelentés pedig a 2005 és 2015 közötti folyamatot elemzi.

Az időszak során Magyarország teljes importfüggősége az energiaellátásban 9,7 százalékponttal, 53,4%-ra mérséklődött, ímg az EU-ban az arányszám 1,9 százalékponttal 54%-ra emelkedett. A magyar földgázfüggőség 11,4, a szénfüggőség pedig 0,7 százalékponttal csökkent (69,7, illetve 99,3%-ra), míg a nyersolajfüggőség 10,2 százalékponttal 91,3%-ra gyengült. A magyar földgázellátás 95 százaléka orosz forrásból érkezett, de a nyersolaj esetében is 81,1 százalékos orosz súlyról lehet beszélni, míg a szén esetében az Egyesült Államok 48,2 százalékkal részesedik a magyar ellátásból.

A jelentés pozitív pontja például, hogy 2017-ben a magyar villamos energia rendszer nemzetközi piacokkal való összekötöttsége már 58 százalékos volt, míg 2014-ben még csak 29 százalék volt ugyanez. Az EU a 2020-as évre a 10 százalékos összekötöttségi szintet céloz meg.

A magas összekötöttségi szám azonban egyértelműen utal az áramimport jelentős szerepére, ami a jelentés szerint egyértelműen az egyik fő oka annak, hogy a hazai nagykereskedelmi villamos energia árak a régióban viszonylag magasnak számítanak.

Magyarország elsősorban Ausztria, Szlovákia és Ukrajna irányából importál áramot. A következő években pedig további villamos energia interkonnektorok épülhetnek ki Magyarország és szomszédai, elsősorban is Szlovákia felé – emlékeztetnek.

2013 és 2016 között a magyarországi nagykereskedelmi áramárak 16,3 százalékkal csökkentek, követve az EU általános trendjét. Ez 2016-ban megawattóránként 35,4 eurós nagykereskedelmi árat jelentett Magyarországon, miközben Ausztriában 29,2, Szlovákiában 31,5, Romániában 33,2, Szlovéniában pedig 36,6 eurós átlagos áramárak alakultak ki. A magas importarány és nagykereskedelmi árak tehát szintén amellett szólnak, hogy új erőművek épüljenek Magyarországon (a fogyasztás prognosztizált bővülése mellett), nem vizsgálva most az egyes energiaforrások és technológiák kínálta konkrét lehetőségeket.

Bár Magyarország a villamos energia rendszer összekötöttsége tekintetében jó helyzetben van EU-összevetésben, ugyanakkor fontos lenne, hogy a nyugat-európai, versenypiaci árazású villamos energia is Magyarországra juthasson annak érdekében, hogy csökkenhessen a magyar árak prémiuma a közép-európai piacokkal összevetve

– fogalmazott a jelentés.
A kiskereskedelmi – így a lakossági – árak tekintetében igencsak eltérő folyamatok voltak megfigyelhetők hazai és uniós szinten. Míg az EU28 átlagában kilowattóránként 1,5 százalékponttal 0,205 euróra emelkedett a lakossági tarifa 2013 és 2016 között, addig Magyarországon 15,2 százalékkal 0,113 euróra csökkent. Az időszak során az adók és illetékek aránya az EU28-ban 31,4 százalékról 36 százalékra bővült, miközben Magyarországon 23,2 százalékról 21,2 százalékra csökkent.

A fentiek függvényében nem meglepő, hogy az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által időszakonként kiadott felmérés szerint a magyar fogyasztók az EU28 átlagánál jóval elégedettebbek a kiskereskedelmi árampiacon kapott szolgáltatásokkal.

A piaci teljesítményt mutató indikátor (MPI) szerint 2010 és 2015 között ugyan az uniós fogyasztók elégedettsége is javult ( 72,6 százalékról 75,3 százalékra), azonban eközben Magyarországon 66,3 százalékról 83,8 százalékra nőtt. A földgáz kiskereskedelmi piacon hasonló tendencia figyelhető meg, itt 73,6 százalékról 78,1 százalékra emelkedett az elégedettség az EU28 átlagában, míg 64,5 százalékról 82 százalékra Magyarországon.

Az úgynevezett energiaszegénység azonban a rezsicsökkentés mellett is sokkal jellemzőbb Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

A kiskereskedelmi piacon alkalmazott hatósági ármeghatározás ellenére 2005 és 2014 között 13,9 százalékról 16,9 százalékra nőtt az energiaköltségek aránya a legszegényebb magyarországi háztartások kiadásai között.

 

Eközben az EU28-ban 7,1 százalékról 8,6 százalékra emelkedett ez a mutató. Ezzel együtt azok aránya, akik nem voltak képesek megfelelő hőmérsékletűre felfűteni lakásukat, 33,9 százalékról 24,7 százalékra mérséklődött 2005 és 2015 között itthon, míg az EU28-ban 21,1 százalékról 22,7 százalékra bővült.

Mindez nem csak arra utal, hogy a jövedelmek alacsonyak, de az ingatlanok uniós összevetésben magasnak számító fogyasztására – egyebek mellett az elavult fűtési rendszerekre, illetve az elégtelen szigetelésre is.

Ez tükröződik abban is, hogy Magyarország primerenergia intenzitása, vagyis az egységnyi GDP megtermeléséhez felhasznált energia mennyisége évente átlagosan 1,6 százalékkal mérséklődött 2000 és 2015 között, míg az EU28 átlagában évente 2 százalékkal csökkent. Bár a lakóépületek energiahatékonysága terén kedvező trend figyelhető meg Magyarországon, ugyanakkor továbbra is van még tér a javulásra – hangsúlyozza a jelentés, amely szerint

a jelenlegi és tervezett támogatások mellett nem lesz megvalósítható a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia.

Pedig eredetileg jelentős forrás állt rendelkezésre e célra az Európai Unió jóvoltából. Azonban, míg a 2015-ös stratégia 2020-ra 700 ezer háztartás felújítását irányozta elő, a jelenlegi – a kormány által menet közben módosított tervek szerint mindössze 25 ezer háztartás energetikai megújítása valósulhat meg az Európai Strukturális Befektetési Alap (ESIF) forrásából, amelynek zömét immár inkább 50 ezer középület modernizálására fordítaná a kormány a lakossági ingatlanállomány helyett, szemben az eredeti elképzelésekkel.

2018 elejére véglegesíteni kell a 2020 utáni terveket

Az EU jó ütemben halad afelé, hogy megvalósítsa az energiaunió projektjét, és ezzel párhuzamosan eredményeket érjen el a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás terén – szögezi le a Bizottság. Ezenkívül olyan kísérő intézkedések is bevezetésre kerülnek, amelyek célja annak elősegítése, hogy a tiszta energiákra való áttérés társadalmilag méltányos módon történjen. Most azonban elérkezett az ideje annak, hogy az egész társadalmat megszólítsuk, és arra kérjük a lakosságot, a városokat, a vidéki térségeket, a vállalatokat, a tudományos világot és a szociális partnereket, hogy azonosuljanak az energiaunió projektjének céljaival, vigyék előre ezt az ügyet, és vegyenek részt aktívan a jövőbeli megoldások kidolgozásában – fogalmaznak.

Az energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentés megerősíti, hogy az energetikai átállás csak akkor lehetséges, ha elvégzik az infrastruktúrán a jövő energiarendszere támasztotta szükségleteknek megfelelő fejlesztéseket. Noha számottevő előrelépések történtek, még mindig vannak szűk keresztmetszetek, főleg a villamosenergia-ellátás terén. E probléma ellensúlyozására a Bizottság célul tűzte ki, hogy 2030-ra a villamosenergia-hálózatok összekapcsolási arányának el kell érnie a 15%-ot, és elfogadta a közös érdekű projektek harmadik listáját.

Az energiaunió teljes körű végrehajtásához elkötelezettségre, valamint a Bizottság, a tagállamok és a társadalom egészének szoros együttműködésére van szükség – hangsúlyozzák; ezért a tagállamoknak 2018 elejére véglegesíteniük kell a 2020-at követő időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervjavaslataikat. A tervezeteket már csak azért is be kell nyújtani 2018 elejéig, hogy az Unió vezető szerepet játszhasson globális szinten – fűzik hozzá.

Forrás: portfolio.hu