Energiakérdések a társadalmi piramis legalsó szintjein

A szóban forgó piramis alsó szintje a szegénységben élő néptömegeket szimbolizálja C.K. Prahalad „Bottom of the Pyramid” elmélete alapján. Az, hogy a megújuló energiák hogyan játszhatnak jelentős szerepet az ő életszínvonaluk emelésében, egy érdekes téma a fenntarthatóság társadalmi és üzleti megközelítésében is. Nem véletlenül foglalkoztam a témával korábban is, igaz egészen más megközelítésekben. Ez alkalommal a megújulókra építő energiatermelési technológiák megoldást jelentő eszközként és elérendő célként is szerepelnek a képletben. Azaz segítenek a társadalmi piramis megfordításában, aminek révén vélhetően és remélhetőleg egyre többeknek lesz lehetősége azon gondolkozni, hogy miként lehet egyre jobban kiaknázni a nap, a víz vagy éppen a szél energiáját.

Többek között azért is érdemes a társadalmi piramis és a benne létezők kérdéskörével foglalkozni, mert általában véve hajlamosak vagyunk aránytalanságokat elkövetni amikor a fenntarthatóság kérdéskörét vizsgáljuk: amikor ugyanis fenntarthatóságról beszélünk, sokszor azt gondoljuk, hogy alapvetően a fejlett világ problémáiról beszélünk. Nevesítve például, hogy hogyan áll át az EU energiatermelése a jövőben egyre inkább a megújuló energiaforrásokra; hogyan tudjuk a nyugat-európai (és magyar) háztartások energiafogyasztását kevésbé pazarlóvá tenni; vagy éppen, hogy miként érjük el például, hogy az emberek szelektíven gyűjtsék a hulladékot.

A fenti példák esetében arányaiban jelentősen kevesebb szó esik a világ azon részéről, ahol az embereknek a mindennapi túlélésért kell küzdeniük, és akikre nem biztos, hogy úgy gondolnánk, mint a fenntarthatóság témakörében releváns szereplőkre. És itt jön a lényeg: ugyanis a fenntarthatóság célrendszereit és problémák megoldását nem kizárólag a fejlett világ országaiból álló élbolyra szabták, hanem a világon lévő minden egyes embert érintő kérdésről van szó.

És ezen a ponton kell ismét megjegyezni, hogy alapvetően miről is szól a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés (angolul sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk lehetőségeit arra, hogy a jövőben kielégítsék a saját szükségleteiket. Az erőforrások ésszerű felhasználása mellett fontos kitétele a fenntartható fejlődésnek a környezet védelme, amit úgy kell véghezvinni, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság szükségszerűségéről.

 

A problémakör súlyát jól érzékelteti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Millennium Project nevű elemzése keretében 15 globális kihívást azonosítottak, melyek egymással összefüggő komplex problémák. Az emberiség jövőjét attól teszik függővé, hogy milyen megoldásokat, válaszokat sikerül találni ezekre a kérdésekre. Bár az emberiség kilátásai (például a várható életkor vagy az írástudás tekintetében) több területen javultak, mind a gazdaság, mind a társadalom szintjén olyan környezeti problémákkal kapcsolatban kell most lépéseket tenni, amelyekre a jelenlegi paradigmák mentén, bizonyos lemondások nélkül nehezen lehet megoldásokat találni.

De miként adható esély a legszegényebb tömegeknek a fenntarthatóságot támogató eszközökkel?

Egy igen prominens menedzsment guru, C. K. Prahalad tette népszerűvé azt a gondolatot, hogy az a 4 milliárd ember, akik kevesebb, mint napi 2 dollárból élnek, szintén piacot jelenthetnek és bevonhatóak a globális kereskedelembe, hiába nincs magas jövedelmük. Ez azért nagyon fontos, mert ha ezt meg lehet valósítani, akkor ezzel esélyt kaphatnak a felemelkedésre és az életszínvonaluk javítására is. Továbbá: ha esélyt kapnak a felemelkedésre, akkor megadatik a lehetőség arra is, hogy fenntarthatósági problémák megoldásában is számolni lehessen ezekkel az emberekkel.

Itt most nagyon le kellett egyszerűsítenem a dolgokat, de Prahalad menedzsment elméleti ötlete (és a hozzá kapcsolódó gyakorlat) jelenthet egyfajta megoldást a problémára.

A piramis alja elméletnek (angolul Bottom of the Pyramid) két dimenziója van: a gazdagság (wealth) és a népesség, ezek teszik ki a piramisnak keresztelt, egyenlő szárú háromszög magasságának és szélességének tengelyeit. Prahalad szerint a gazdagság szempontjából minél lentebbi szintjeit vizsgáljuk a piramisnak, annál nagyobb embertömeget tudunk ott fellelni, akik kevesebbet keresnek, mint a piramis felsőbb részeiben élők. Ezzel párhuzamosan vélhetően jelentősen kisebb befolyásuk is van a világ dolgainak folyására. Ebből következően tehát, ha felemeljük ezeket a tömegeket – ha meg nem is fordítjuk a piramist, de meredekebbé tesszük az oldalait – sokkal nagyobb hatást tudunk elérni például a globális fenntarthatósági problémák kapcsán. Ugyanis ezek az emberek energia-elérés és energiahasználat szempontjából is szegények. Ez az állapot pedig, csakúgy, mint a szegénység, beavatkozás nélkül újabb generációk szegénységét “termeli ki”. Ezen tudnának a tehetősebb rétegek változtatni.

Már maga a társadalmi felemelkedés folyamata is jelenthet megoldást bizonyos kérdésekre, azaz a piramis alján élők életszínvonalának emelésére kialakított stratégiák és a fenntarthatósági törekvések összefonódhatnak. Ennek alapját pedig a piramis tetején lévők innovációs tevékenysége, és az ennek folytán megszülető – a fenntarthatósági alapvetéseket egyre inkább integráló – megoldások és technológiák kínálják.

És itt lép be a képbe például a napelem, ami már önmagában is egy működő technikai megoldás a hálózatba be nem kapcsolt lakások árammal történő ellátására. Nem véletlenül karolta fel többek között a Google és a Microsoft is a technológia ilyetén célú alkalmazását.

Ráadásul a technológiában rengeteg innováció van, amely hosszú távon nem csak az energiatermelésben kamatozhat: az energiaellátás és a társadalmi mozgás révén oktatáshoz jutó tehetséges gyerekek némelyike a jövőben maga is mérnökké, feltalálóvá válhat, kifejleszthet olyan megoldásokat, amivel hozzájárul a fenntarthatósági törekvések és a fenntartható fejlődés megvalósulásához.

 

Forrás: chikansplanet.blog.hu