Energiakérdések a társadalmi piramis legalsó szintjein

A szóban forgó piramis alsó szintje a szegénységben él? néptömegeket szimbolizálja C.K. Prahalad „Bottom of the Pyramid” elmélete alapján. Az, hogy a megújuló energiák hogyan játszhatnak jelent?s szerepet az ? életszínvonaluk emelésében, egy érdekes téma a fenntarthatóság társadalmi és üzleti megközelítésében is. Nem véletlenül foglalkoztam a témával korábban is, igaz egészen más megközelítésekben. Ez alkalommal a megújulókra épít? energiatermelési technológiák megoldást jelent? eszközként és elérend? célként is szerepelnek a képletben. Azaz segítenek a társadalmi piramis megfordításában, aminek révén vélhet?en és remélhet?leg egyre többeknek lesz lehet?sége azon gondolkozni, hogy miként lehet egyre jobban kiaknázni a nap, a víz vagy éppen a szél energiáját.

Többek között azért is érdemes a társadalmi piramis és a benne létez?k kérdéskörével foglalkozni, mert általában véve hajlamosak vagyunk aránytalanságokat elkövetni amikor a fenntarthatóság kérdéskörét vizsgáljuk: amikor ugyanis fenntarthatóságról beszélünk, sokszor azt gondoljuk, hogy alapvet?en a fejlett világ problémáiról beszélünk. Nevesítve például, hogy hogyan áll át az EU energiatermelése a jöv?ben egyre inkább a megújuló energiaforrásokra; hogyan tudjuk a nyugat-európai (és magyar) háztartások energiafogyasztását kevésbé pazarlóvá tenni; vagy éppen, hogy miként érjük el például, hogy az emberek szelektíven gy?jtsék a hulladékot.

A fenti példák esetében arányaiban jelent?sen kevesebb szó esik a világ azon részér?l, ahol az embereknek a mindennapi túlélésért kell küzdeniük, és akikre nem biztos, hogy úgy gondolnánk, mint a fenntarthatóság témakörében releváns szerepl?kre. És itt jön a lényeg: ugyanis a fenntarthatóság célrendszereit és problémák megoldását nem kizárólag a fejlett világ országaiból álló élbolyra szabták, hanem a világon lév? minden egyes embert érint? kérdésr?l van szó.

És ezen a ponton kell ismét megjegyezni, hogy alapvet?en mir?l is szól a fenntartható fejl?dés. A fenntartható fejl?dés (angolul sustainable development) olyan fejl?dési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövend? generációk lehet?ségeit arra, hogy a jöv?ben kielégítsék a saját szükségleteiket. Az er?források ésszer? felhasználása mellett fontos kitétele a fenntartható fejl?désnek a környezet védelme, amit úgy kell véghezvinni, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejl?dés, sem a társadalmi egyenl?ség és igazságosság szükségszer?ségér?l.

 

A problémakör súlyát jól érzékelteti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Millennium Project nev? elemzése keretében 15 globális kihívást azonosítottak, melyek egymással összefügg? komplex problémák. Az emberiség jöv?jét attól teszik függ?vé, hogy milyen megoldásokat, válaszokat sikerül találni ezekre a kérdésekre. Bár az emberiség kilátásai (például a várható életkor vagy az írástudás tekintetében) több területen javultak, mind a gazdaság, mind a társadalom szintjén olyan környezeti problémákkal kapcsolatban kell most lépéseket tenni, amelyekre a jelenlegi paradigmák mentén, bizonyos lemondások nélkül nehezen lehet megoldásokat találni.

De miként adható esély a legszegényebb tömegeknek a fenntarthatóságot támogató eszközökkel?

Egy igen prominens menedzsment guru, C. K. Prahalad tette népszer?vé azt a gondolatot, hogy az a 4 milliárd ember, akik kevesebb, mint napi 2 dollárból élnek, szintén piacot jelenthetnek és bevonhatóak a globális kereskedelembe, hiába nincs magas jövedelmük. Ez azért nagyon fontos, mert ha ezt meg lehet valósítani, akkor ezzel esélyt kaphatnak a felemelkedésre és az életszínvonaluk javítására is. Továbbá: ha esélyt kapnak a felemelkedésre, akkor megadatik a lehet?ség arra is, hogy fenntarthatósági problémák megoldásában is számolni lehessen ezekkel az emberekkel.

Itt most nagyon le kellett egyszer?sítenem a dolgokat, de Prahalad menedzsment elméleti ötlete (és a hozzá kapcsolódó gyakorlat) jelenthet egyfajta megoldást a problémára.

A piramis alja elméletnek (angolul Bottom of the Pyramid) két dimenziója van: a gazdagság (wealth) és a népesség, ezek teszik ki a piramisnak keresztelt, egyenl? szárú háromszög magasságának és szélességének tengelyeit. Prahalad szerint a gazdagság szempontjából minél lentebbi szintjeit vizsgáljuk a piramisnak, annál nagyobb embertömeget tudunk ott fellelni, akik kevesebbet keresnek, mint a piramis fels?bb részeiben él?k. Ezzel párhuzamosan vélhet?en jelent?sen kisebb befolyásuk is van a világ dolgainak folyására. Ebb?l következ?en tehát, ha felemeljük ezeket a tömegeket – ha meg nem is fordítjuk a piramist, de meredekebbé tesszük az oldalait – sokkal nagyobb hatást tudunk elérni például a globális fenntarthatósági problémák kapcsán. Ugyanis ezek az emberek energia-elérés és energiahasználat szempontjából is szegények. Ez az állapot pedig, csakúgy, mint a szegénység, beavatkozás nélkül újabb generációk szegénységét “termeli ki”. Ezen tudnának a tehet?sebb rétegek változtatni.

Már maga a társadalmi felemelkedés folyamata is jelenthet megoldást bizonyos kérdésekre, azaz a piramis alján él?k életszínvonalának emelésére kialakított stratégiák és a fenntarthatósági törekvések összefonódhatnak. Ennek alapját pedig a piramis tetején lév?k innovációs tevékenysége, és az ennek folytán megszület? – a fenntarthatósági alapvetéseket egyre inkább integráló – megoldások és technológiák kínálják.

És itt lép be a képbe például a napelem, ami már önmagában is egy m?köd? technikai megoldás a hálózatba be nem kapcsolt lakások árammal történ? ellátására. Nem véletlenül karolta fel többek között a Google és a Microsoft is a technológia ilyetén célú alkalmazását.

Ráadásul a technológiában rengeteg innováció van, amely hosszú távon nem csak az energiatermelésben kamatozhat: az energiaellátás és a társadalmi mozgás révén oktatáshoz jutó tehetséges gyerekek némelyike a jöv?ben maga is mérnökké, feltalálóvá válhat, kifejleszthet olyan megoldásokat, amivel hozzájárul a fenntarthatósági törekvések és a fenntartható fejl?dés megvalósulásához.

 

Forrás: chikansplanet.blog.hu