Csak nyerni tud Magyarország a napenergiával

Drámaian csökkentené a szén-dioxid és egyéb, környezet- és egészségkárosító anyagok kibocsátását, ezáltal évente sok ezer élet megmentését tenné lehetővé, emellett a munkahelyek számának nagy mértékű bővülését is eredményezné, ha Magyarország 2050-ig teljes mértékben átállna megújuló energiaforrásokra – azon belül is elsősorban napenergiára. Ez derül ki a Stanford Egyetem által újonnan publikált jelentésből, amelyben a klímaváltozás fő kiváltójának tartott szén-dioxid-kibocsátás 99 százalékáért felelős 139 ország esetében vizsgálták, milyen hatásokkal járna a teljes energiaátmenet.

 A jelentés készítői megvizsgálták, milyen lépéseket kellene tennie az egyes országoknak ahhoz, hogy 2030-ra 80, 2050-re pedig 100 százalékra emelkedhessen a megújuló energiaforrások aránya a teljes felhasználáson belül. A számítások egyebek mellett meghatározták, mekkora földterületen, mennyi háztetőn kellene a cél érdekében kapacitásokat installálni, vagy éppen hogy mekkora költségmegtakarítást hozna a kétségkívül ambiciózus, de a tanulmány készítői szerint egyértelműen tartható célok teljesítése az alapeseti forgatókönyvekhez képest. A szerzők minden szóba jöhető technológia által kínált lehetőséget igyekeztek számba venni, így a geotermikus energiával és az elektromos repülőgépek elterjedésével is kalkulálnak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, nem csak egy út vezethet a cél eléréséhez, de egy forgatókönyv meghatározása irányt mutathat a civileknek és a döntéshozóknak egyaránt.

A Stanford kutatói szerint a fosszilis tüzelők leváltása megújuló energiaforrásokra a kézenfekvő következményeken túl egyéb előnyökkel is járna:

  • A fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó bányászati, szállítási és finomítói, rendkívül energiaigényes tevékenységek területén várható visszaesés jelentősen, 13 százalékkal mérsékelné a globális energiabüdzsét.
  • Az e-mobilitással terjedő villanymotorok belső égésű motorokhoz képest nagyobb hatékonyságuknak köszönhetően pedig 23 százalékkal csökkenhet a globális energiaigény.
  • A szerzők szerint a teljes átállás mérlege a munkahelyek tekintetében világszerte összességében 24 milliós többletet mutathat;
  • de ami még ezeknél is fontosabb: ezáltal évente 4-7 millió halálesetet lehetne megelőzni.

A teljes átállás a szerzők becslése szerinti ezermilliárd dolláros nagyságrendű költsége mindössze negyede annak, ha az átmenet helyett a jelenlegi fosszilis alapú energiagazdaság maradna fenn. Különösen, ha a javuló életkörülmények, közegészségi helyzet és növekvő várható élettartam gazdasági hatásait is számításba vesszük. A végső következtetések tulajdonképpen egyetlen kérdésben sűrűsödnek össze: hogyan árazhatjuk be, beárazható-e egyáltalán az, hogy megőrizzük a Földet az emberi lakhatásra alkalmas helyként?

Forrás: Stanford School of Earth, Energy, and Environmental Sciences

Mi a helyzet Magyarországgal?

Ami Magyarországot illeti, jelenleg meglehetősen messze járunk attól, hogy elérjük a 100 százalékos megújuló részarányt, a vizsgált 139 ország közül Magyarország a 85. abból a szempontból, hogy mennyire jár közel a 100 százalékosan zöld gazdaságra való áttérésre. Az elméleti cél 2015 végén mindössze 1,4 százalékban teljesült, vagyis a szükségesnek tartott kapacitásoknak ekkora hányadát telepítették, mivel a magyar megújuló kapacitások döntő többsége a tiszta energiaforrásnak egyre kevésbé nevezett biomasszára épül. A vizsgált országok átlaga 4,26 százalék, a három dobogóst (Tadzsikisztán, 76%; Paraguay, 59%; Norvégia, 36%) azonban messze leszakadva követik a többiek – a listán negyedik Svédország a teljes átmenethez szükséges kapacitásoknak 21 százalékát telepítette. Ami a szomszédos országokat illeti, Ausztria (12%), Szlovénia (10%), Románia (9,2%), Horvátország (5,6%), Szlovákia (5%), Szerbia (3,4%) és Ukrajna (2,1%) mind Magyarország előtt jár.

Niederleis, 2015. december 25.
Szélerõmûvek vastag ködtakaróban a Bécstõl északra fekvõ Niederleis közelében 2015. december 25-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)

A jelentés szerint a változatlan pályát feltételező forgatókönyvhöz (BAU) képest a megújuló energiaforrásokra történő 100 százalékos átállás, illetve az energiahatékonyság javulása (WWS) önmagában mintegy 38 százalékkal mérsékelné a teljes hazai energiarendszer végfelhasználói csúcsterhelését (27,1 GW helyett 16,8 GW). Vagyis, a szektorok elektrifikációját jelent? WWS forgatókönyv megvalósítása egyúttal az energiahatékonyságot is drámai mértékben javítaná.

A két szélsőséges esetet modellező forgatókönyv értelemszerűen abban a tekintetben is nagy eltéréseket mutat, hogy az egyes szegmensek milyen mértékben részesülnek a végfelhasználói terhelésből. Ezek szerint a WWS-forgatókönyv megvalósulása esetén az ingatlanállomány, a kereskedelem, valamint az agrár ágazat részesedése nagyobb, az ipar és a szállítás súlya pedig jó néhány százalékponttal kisebb lenne a fogyasztásban, mint a változatlan üzletmenetet feltételező szcenárió esetében. Az energiafelhasználás csökkenéséhez legnagyobb mértékben (-20,83 százalék) a villamos energiára való átállásból fakadó hatékonyságjavulás járulhat hozzá, de a fosszilis energiahordozók kitermelésének megspórolásával (-8,36 százalék), illetve az egyéb, végfelhasználói energiahatékonysági fejlesztésekkel (-8,78 százalék) szintén jelentős mértékű megtakarítás érhető el.

A jelentés az egyes megújuló technológiák kívánatos részarányát is meghatározza a telepítendő kapacitáson belül. Ezek alapján Magyarország energiamixében a szárazföldi szélerőműveknek 11,55, a geotermikus erőműveknek 1,79, a vízenergiának 0,15, a háztartásokra telepített fotovoltaikus napelemeknek 12,36, a kormányzati szektorban/közszférában telepített pv napelemeknek 10,82, a közmű célú naperőm?veknek pedig 63,33 százalékot kellene kitennie.

Forrás: Stanford School of Earth, Energy, and Environmental Sciences

A magyarországi háztartások napelem telepítésére rendelkezésre álló felület nagyságát a tanulmány 69 négyzetkilométerre becsüli, amelyen összesen 16 525 megawatt-csúcs teljesítményű pv panel üzemelhetne 2050-ben, a célok eléréséhez azonban elegendő lenne a potenciálisnak 71,4 százalékát telepíteni. A kereskedelmi ingatlanok és középületek tetőzetein 72 Magyarországon összesen 72 négyzetkilométer alkalmas napelemek installálására, amin 17 158 megawatt-csúcs teljesítményű napelem működhetne – a 100 százalékos megújuló részarány eléréséhez viszont ennek 70,5 százalékát is elegendő lenne telepíteni.

Magyarország az egyes megújulókat tekintve a geotermikus energia terén teljesít viszonylagosan a legjobban, a vizsgált országok között a 19 helyet foglalja el a telepített 906 MW kapacitásával (2015-ös adat szerint).

Forrás: Stanford School of Earth, Energy, and Environmental Sciences

 

Míg 2013-ban a villamos energia előállításának teljes élettartam költsége (LCOE) 10,47 USD cent/kilowattóra volt Magyarországon, 2050-ben ez az érték változatlan pályát feltételezve 10,35 körül alakulhat a Stanford szerint, a teljes átállás esetén azonban 6,44 centre csökkenthet az évszázad közepéig.

A zöld fordulatnak azonban a fogyasztók számára is konkrét előnyei is lennének. A kiskereskedelmi áramköltség éves szinten egy főre vetítve 369 dollárral, az aktuális árfolyam alapján mintegy 96 ezer forinttal csökkenhetne 2050-ig a változatlan pályához képest. Még fontosabb, hogy a WWS forgatókönyv teljesülése esetén egy főre vetítve 5325 dollárral mérséklődnének a légszennyezés miatti éves egészségügyi költségek, vagyis a magyar egészségügy kapcsolódó költségei közel 1,4 millió forinttal maradnának el attól, mint ha változatlan pályán haladna az energiaipar. A teljes magyar dekarbonizáció egyben évente mintegy 28 milliárd dollár megtakarítást is jelentene az éghajlat-változáshoz kapcsolódó globális költségeket tekintve. (2013-as adat szerint Magyarország a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 0,121 százalékáért felelős.)

A teljes átállással évente több mint 5000 halálesetet lehetne megelőzni Magyarországon, egyúttal összességében a 2050-re becsült magyar GDP 12 százalékát megközelítő mértékű megtakarítást jelentene az országnak, elsősorban az egészségügyi kiadásokban a tanulmány szerint.

A hazai energiaköltségekben pedig átszámítva körülbelül 50 forintos megtakarítást jelentene, minden egyes kilowattóra esetében. Az energiaátmenet révén ugyan 28 739 állás megszűnne a fosszilis és nukleáris iparágban, azonban összességében ezt beszámítva is közel 105 ezerrel bővülne a munkahelyek száma.

A jelentés nem számol a nukleáris energiaforrás, valamint az úgynevezett tiszta szén technológiák és bioüzemanyagok jelentette potenciállal. Ezt a tanulmány készítői azzal indokolják, hogy az atomerőművek megtervezése és megépítése 15-20 éves folyamat, és robusztus bizonyítékok vannak rá, hogy a fegyverek elterjedésének kockázatát is hordozzák, de az esetleges balesetek, továbbá a hulladékkezelés is rizikót jelentenek az Éghajlat-változási Kormányközi Testület szerint. A tisztaszén technológia tisztaságával kapcsolatban ugyancsak aggályok vetültek fel az utóbbi időben, a bioüzemanyagok el?állítása során pedig körülbelül 50-szer annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, mint a megújuló alapú energiatermelésnél.
Forrás: portfolio.hu