A napkollektorokról általánosan

Bizonyára szinte mindenki hallott már a napkollektorról, hiszen amikor az épületgépészeti berendezésekr?l van szó, ez az egyik leggyakrabban említett a napelem mellett.

A napkollektor arra szolgál, hogy h?energiát állítson el? f?tésre vagy akár vízmelegítésre is. Mindezt úgy, hogy a Napból származó energiát használja fel, ami ingyenes. Mindez remekül hangzik és meghatározó jellege a 21. század technológiájának. Azonban fontos megemlíteni azt a személyt is, aki lehet?vé tette, hogy idáig fejl?djön a napenergia felhasználása.

Edmond Becquerel, francia tudós 1839-ben fedezte fel, hogy megn? az elektromos feszültség akkor, amikor egy ezüstlapot tesz a Nap elé, mely összeköttetésben áll egy vizes cellájú akkumulátorral. Ez volt az a szikra, ami elindította a további kísérletezést, és aminek köszönhet?en a napelem és napkollektor folyamatos fejl?désen esett át. Kevesebb, mint 50 év múlva már elkészült az els?, mai napelemekhez hasonló berendezés New York-ban. Az els? napkollektorokat inkább csak m?szaki megoldásokként alkalmazták, például arra, hogy felmelegítsék a vizet. Ám ehhez szinte egy teljes napra szükség volt. Éppen ezért elindult egy olyan technológiai fejl?dés, amely áttörést jelentett ezen a téren és egyre modernebb és hasznosabb modelleket gyártottak.

Hogyan m?ködik a napkollektor?

A napkollektort leginkább olyan épületek esetében telepítik, melyek alacsony h?energiát igényelnek, és f?ként tavasszal vagy ?sszel használható, átmeneti vagy kisegít? f?tésként. A h?közvetít?je folyadék, de olyan változatokat is kifejlesztettek már, amelyek leveg?vel m?ködnek. A napkollektorok jelent?sége igen nagy, mivel a meleg víz el?állítására fordított h? az alacsony energia felhasználásból adódóan már-már azonos érték? a f?tési energiaigénnyel.

Egy olyan elnyer? réteg, abszorber áll a középpontban, amely fekete festékkel van bevonva és nem veri vissza a fényt. Ez a réteg felmelegszik az ?t ér? napsugárzásnak köszönhet?en. Amennyiben az id?járási feltételek kedvez?ek, körülbelül 1kW er?sség? sugárzás érkezik minden négyzetméternyi felületre.

Napkollektor típusok

Ezeket a berendezéseket több csoportba lehet osztani, a szerkezetük, közegük és alkalmazási rendszerük függvényében. Számos információt lehet találni az interneten err?l a témáról, de az információ áradat megnehezítheti az áttekinthet?séget. Éppen ezért azt a csoportosítást és magyarázatot mutatjuk be, amelyik a legegyszer?bbnek t?nik, és amelyiket a Wikipédián is olvashatja. A kategorizálás a bels? szerkezet típusait illet?en a következ?:

  • Sík kollektor: egy abszorber felület veszi fel a h?t, mely a teljes keretet kitölti. Leggyakrabban szelektív bevonatos fémfelület, h?szigetel? fedéssel.
  • Vákuumcsöves kollektor: Vákuumozott üvegcsövekben helyezik el a szelektív bevonatos fémfelület? abszorbert, mely vagy cirkuláló folyadékot melegít, vagy folyadék/g?z állapotváltozást okoz.
  • Cs?szerkezet? kollektor (fedett vagy nyitott kivitelben)

A közeg szerinti típusok felosztása:

  • Víz illetve fagyálló közeg? folyadékos kollektorok: Általában HMV készítésre, közvetlen (id?szakos), vagy fagyállós közvetett téli-nyári üzemre készülnek.
  • Leveg? közeges kollektor: helyiségek fagymentesítésére, illetve falszerkezetek helyett nagyobb h?nyereség érdekében használják.

Alkalmazási rendszer szerint a következ? napkollektor típusokat különítjük el:

  • Szivattyús/ventilátoros cirkulációjú rendszerekbe kötött kollektor: ha a kollektor és a melegvíz tároló tartály/helyiség közti cirkuláció nem valósul meg természetes cirkulációval.
  • Gravitációs cirkulációjú rendszerek: a magasabban fekv? tartály és az alacsony elhelyezés? kollektor közti szintkülönbség biztosítja a természetes cirkulációt.
  • HMV készít? rendszerbe, ill. f?tési rendszerbe kötött kollektor: magát a szivattyús, ill. gravitációs rendszert csatlakoztatják a h?termelés céljának megfelel? második rendszerhez/berendezéshez.

Milyen területeken alkalmazható a napkollektor?

Sokan abban a tévhitben vannak, hogy a napenergiára alapuló berendezések csakis akkor m?ködnek, ha a nyári hónapokról van szó. Azonban ez nem teljesen helytálló. Bizonyára a júliusi napsugárzás sokkal intenzívebb, mint egy novemberi vagy decemberi id?szak, azonban a minimális napenergia felhasználásával is eredményre vezet? a folyamat. A meleg víz el?állítása például télen is megoldható a napkollektor által. Ami pedig a f?tést illeti, a magyarországi viszonyok mellett inkább akkor érdemes a napkollektor telepítése, ha például rá szeretne segíteni a f?tésre az otthonában, egy már meglév?, alacsony h?mérséklet? f?tésrendszerrel.

A medence vizét is fel lehet melegíteni egy napkollektor segítségével, ám természetesen ez leginkább a nyári hónapokban praktikus. Viszont remek eredményt érhet el úgy, hogy spórol az árammal, elvégre a napenergia teljesen ingyenes és nagymértékben sugárzik napi szinten a Földre. Kár lenne veszni hagyni ezt az energiát, hiszen több olyan energiatakarékos berendezés is a rendelkezésére áll már, amelyik remekül felhasználja és átalakítja a Napból származó energiát.

Végezetül, érdemes néhány hasznos információt megtudni a napenergiáról, elvégre manapság mindenki igyekszik az alternatív energiaforrásokra letenni a voksot. Ez azért szükséges, mert a természetes er?források a kimerülés szélén állnak, és egy szebb jöv? érdekében meg kell találni a tökéletes megoldást minél hamarabb.

A napenergia tehát a Napból érkez? energia. Mindaddig a rendelkezésünkre áll, amíg a Nap él, ez pedig el?reláthatóan több milliárd évig így lesz. A napenergia kétféle felhasználási módja ismert jelenleg, az aktív és passzív. A passzív felhasználás f?ként az épület tájolását érinti, míg az aktív kategóriájába tartozik a szóban forgó napkollektor, de ugyanakkor a napelem is. A kett?t nem szabad összekeverni, mivel az egyik a h?energiát biztosítja, a másik pedig az elektromosat. Mivel a Földre körülbelül 174 petawatt energia érkezik a Napból, és ennek a jelent?s részét elnyelik a felh?k, földfelszín és az óceánok. Ebb?l pedig azt a következtetést vonták le, hogy a Földre jutó egy óra napsugárzás még annál is több energiát biztosítana, amire a teljes emberiségnek szüksége van egy év alatt. Mondani sem kell, hogy miért törekednek nagyon sokan arra, hogy számos alternatívát dolgozzanak ki ennek elérésére, hiszen megoldaná a nem-megújuló energiaforrások problémáját.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a napenergia felhasználása nemcsak az emberiség, hanem a környezet számára is kiváló opciót jelent, mert sem a napelem, sem a napkollektor nem szennyezi a környezetet. Ez pedig nagy plusz pontnak számít, hiszen a 21. századot sújtó problémák között ez is folyamatosan fennáll. Az emberek feladata az, hogy tudatosan építsék a szebb jöv?t, elvégre a saját gyermekeinek biztosítják azt. A napkollektor, mint f?tés kiegészít? vagy meleg víz el?állító berendezés mindenkinek ajánlatos, hiszen a fent említett el?nyök mellett a pénztárcáját is megkíméli, mert a számlái jelent?sen csökkennek majd.

Forrás: kecskemetitv.hu